A rendkívül népszerű, sikeres “színházi szerelmi terápia”, egyedi hangvételű “stand up comedy” mulatságot ígér nézőinek. A világon egyedülálló Kurtizánképzés kultúrtörténeti szakirányú végzettséget ad, Kurtizándiplomát. Az Alaptanterv része a középkor érzékiségének kultúrtörténeti feldolgozása, a divat, a jó kurtizán feladatai stb.

A “tanítványok”  megismerhetik a vasfűző, a középkori fürdőházak, a lovagi költészet, az ágyasság intézményének csínját-bínját, mindezt egy lenyűgöző személyiség tolmácsolásában. A képzés nem mentes a humortól, így a hölgyek és urak készüljenek a legjobbra. A szerelmi okosítást hölgyeknek, megfigyelőként uraknak is szívből ajánljuk. A résztvevők az est végén Diplomát kapnak. Ágens a Kurtizánképző elindítója, az Ágens Társulat vezetője elmondta, számára  a legfontosabb a kapcsolatokban megjelenő sokrétű viszony, kapcsolat, vagy nexus megértése, értelmezése.

Mi lenne az a dolog, amit nagyon szeretnél elérni a következő pár hónapban?

A Kurtizánképzővel utazom a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházba és máshol is teljesítek meghívásokat. Aztán készülök egy új darab bemutatójára, ami kétirányú. Az egyik komédia, Lope de Vega – A balga dáma, ami alapvetően egy komédia, de mégiscsak van egy társadalmi vonulata és nem is könnyű nyeletnyi, hanem igen csak komoly a női viszonyoknak a bemutatásáról szól alapvetően, de sok más egyébről, meg arról, hogy mennyire megítélünk valakit, aki mondjuk más. Mondjuk, az elméje nem annyira csodásan pereg, kicsit együgyű. Ezen kívül kaptam egy meghívást a Capa Fotóművészeti Központtól, ahová  egy fotóval kapcsolatos performansszal kapcsolatos darabbal készülök, aminek az a címe, hogy Time Laps, azaz az idő múlása, ami kétirányú. Egyrészt egy fotótechnikai eszköz, másrészt pedig időmúlást jelent, időhibát, időcsúsztatást és még rengeteg mindet. Nekem, mint a női létnek egy karakterisztikus meghatározó eleme az idő múlása. Igencsak foglalkoztat.  Nesze neked Shakespeare címmel ősszel kezdünk próbálni egy darabot. Ez arra szeretne reflektálni, hogy ma hogyan, miképp látjuk Shakespeare-t, illetve mennyit értünk meg belőle. Sokan sokféleképpen nyúltak már hozzá, Magyarországon is. Mindenki legalább egyszer feldolgozott egy  Shakespeare művet, drámát, tragédiát, komédiát, vagy vígjátékot. Csak, hogy értjük-e egyáltalán ezt a nexust? Értjük-e ezt a sokívű, míves szöveget? Értjük-e azt, ami valójában mögötte van? Értjük-e a kor utalásait? Kultúrtörténeti hivatkozásrendszereit? Illetve, hogy hova fajult mára a  „Shakespeare kultusz”. Találtam a neten Shakespeare kultikus tárgyakat, először nem tudtam, hogy nevessek, vagy sírjak. Aztán úgy döntöttem, hogy iróniával állok hozzá. Képzeld el azt, hogy van egy Shakespeare képmás, dombormű mondjuk , és papírzsebkendő tartó fedele, és az orrából lehet kihúzni a papírzsebkendőt. Mennyire morbid már? Ráadásul egy nagyon bugyuta, együgyű Shakespeare ábrázolást hoztak.

Mi az a dolog, amit legfontosabbnak tartasz a jelenlegi világban?

Nem akarok sok nyálas dolgot mondani, mert attól irtózom, de mindenképpen az emberek közötti nexus, vagy viszonynak a legtisztább és legegyértelműbb kapcsolódása. Gyűlölöm a hazugságot. Nagyon ritkán élek vele, nagyon nehezemre esik, nem nagyon tudok hazudni. Ha rávesznek, valami miatt, valakiért, valaki más miatt. Magam miatt nem. Inkább vállalom a következményeket, de a hazugság megbocsáthatatlan bűn. Fontos számomra az, hogy két ember között, vagy egy közösségen belül, milyen lehető legmagasabb szintű kapcsolódás jöhet létre. Nyilván fontos a szeretet, tisztelet, megbecsülés, meg minden, de erről nem akarok beszélni, mert ez evidencia. Ez az alap. E nélkül természetesen nem működik.  Engem az izgat nagyon, amikor egy párkapcsolaton, vagy bármilyen munkatársi viszonyon belül a megrögzött szerepek változnak. Hova változnak, miért változnak. Végtelen tárháza van bármilyen kapcsolódásnak. Szerintem a nők egyébként alkalmasabbak ezt fölismerni és alkalmasabbak felvállalni a kapcsolódásoknak a sok irányát. Nem annyira szemérmesek, mint a férfiak. Ezek a szerep személyiségek, kapcsolódási formák folyamatosan változásban vannak, engem ez nagyon érdekel. Hogy a megbocsátás, a harag, ne maradjon állandósult, megrögzött, begyepesedett viszonnyá. Bármin lehet változtatni, szándék és nexus kérdése. Szándék és tiszta kommunikáció, illetve kibeszélés kérdése. Számtalanszor látok olyan munkahelyeket, szerelmi viszonyokat, házasságokat, egymás mellett élő embereket, hogy valami beállt közöttük és egyfajta csökött viszonyban élnek, ami már rég nem az ami már rég túlmutat azon ami volt. Ennek lehetne mondjuk más formája is, ha bármelyik is, első jelentkezőként bevállalná, hogy ez elmozdult egy más irányba. Ami nem probléma, egyáltalán nem baj. Csak ne az elképzeléseinkhez ragaszkodjunk, hanem ahhoz, ami valójában van. Ez engem nagyon érdekel, és ez a darabjaimon belül is megjelenik.

Mi az a dolog, amiért le kellett születned erre a Földre?

Ez nagyon egyértelmű kérdés. Ilyen nagyon egyértelmű választ nem fogok tudni mondani. Én tudom, de azt nem illendő egy az egyben kommunikálni, mert ha én ezt kommunikálnám, akkor már az nem az lenne. Ezt érted ugye? Nyilván vannak megnevezéseim, meg tudásaim, de ha én ezt elmondom, akkor már nem az vagyok. Ez így elég tisztességes elkerülés volt? Ezt nem szabad szerintem egyértelmű kommunikációs, nem is tudom iskolává, vagy trenddé tennünk. Nem én döntöm el, hanem a visszajelzéseim, az eredményeim, illetve az, hogy valójában mit csinálok. Az pedig, hogy valójában mit csinálok, az a nexusaimon, kötődéseimen, kapcsolódásaimon keresztül  jön elő, bukik ki. Ha én nagyon meg akarom nevezni magam, akkor az szerintem nagyon nagy baj, mert ez nem öndefiníció kérdése. Nem mindig szükséges erről beszélni.

Bármin lehet változtatni, szándék és nexus kérdése – Ágens

3 Kérdés | 0 Comments

Hozzászólás