A világon a legfontosabb a tudás – Jásdi Kiss Imre

Múltamhoz feltett kérdéseimre kapott válaszokról szól a könyv. Nagyon sokan vannak, akik segítettek megfogalmazni a jó kérdéseket. A vonalba épített hegyek, a piramisok, a földalatti csarnokok, a világ összes templomának helye, anyaga egységes, és kézenfekvő okból Őseim tudása és keze által jöttek létre. A valóság tiszteletre méltó elemeit a kitalált dolgok tisztelete nem engedi látni – írj a Hatodik pecsét című könyv bevezetőjében. Jásdi Kiss Imre negyvenhat évesen döbbent rá, hogy az addigi élete és útja nem az, amit követnie kell.
Mi lenne az a dolog, amit nagyon szeretne elérni a következő pár hónapban?

Ebben a témában, amiben kutatgatok, a gyerekeknek az oktatásában vannak komoly részeredményeim és ezeket szeretném végigvinni. Az életemben egy olyan komoly közigazgatási anomáliába futottam bele, illetve ő futott belém, aminek a rendbe rakása nagyon fontos, ugyanis példaértékű a dolog. Nagyon komoly problémák vannak az adminisztrációban a nyilvántartásokban és egyéb hatóság által igazgatott dolgokban. A Polgári Jogokat Párolók Egyesületének az elnökeként másképpen kezelem ezeket a dolgokat, ugyanis, ha rám kihat, akkor bárki másra is kihat. Nekem kötelességem valahogy ezt helyre rakni. Az egyetlen fegyverünk a nyilvánosság. Kirakunk olyan dolgokat, amiket más emberek nem nagyon mernek. Mivel mi nagy mennyiségű anyaggal dolgozunk, ezért jobban rálátunk azokra az összefüggésekre, hogy mi miért van és ennek tükrében, illetve, ha ezekkel az összefüggésekkel együtt közzé tesszük súlyosabb, és a közvélemény is másképpen értékeli. A másik kérdés a gyermekoktatás. Felvidéken, Ipolyszalkán gyerekekekt tanítunk rovásírásra. Nem ragaszkodunk a rovásírás tudományos megközelítéséhez, hanem egyszerű hétköznapi szinten próbáljuk a gyerekeknek, mint élményt bevinni a tudatába. Az elmúlt időszak alatt, már több mint négyezer gyermeknek adtuk át a tudást.  Ezt kell most olyan szintre emelnünk, hogy a nemzetközi nyilvánosság elé kerüljön maga a törekvésünk, az intézmény.

Mi az a dolog, amit legfontosabbnak tart a jelenlegi világban?

A tudás. Ha ennyire egyszerű lenne, nyitnánk egy egyetemet, mindenki beiratkozna és mindenki tudná. 2006 óta értek egy nagyon súlyos összefüggést, látom a világban, de most nem akarok semmiféle logikai levezetésbe belemenni. Tárgyakat teszek egymás mellé sorba, meghatározom a nevüket, anyagukat. Ezek a tárgyak lehetnek akár hegyek, vagy épp egy kanál túró is. Mindegyik létező dolog. E tudás megszerzésének az akadálya – amelyikről én beszélek – , hogy olyan dolgokat tudunk, amelyek hamisak, vagy valótlanak. Vagy tévhiteken alapulva vannak úgy a fejünkben, hogy a nagyon egyszerű dolgokat nem engedi oda tenni. Az orvostudomány nemrég jött rá, hogy a szív nem nyomóütemben dolgozik, hanem szívóütemben. Ezzel együtt párhuzamosan senki nem kérdezi meg, hogy akkor az ősmagyar honnan tudta, hogy a szív szív? Hiszen mi így hívjuk. A mongol sztyeppéken lovagoló népekre, nem nagyon jellemző, hogy szív szanatóriumokat vittek volna magukkal lóháton. Mivel ez ennyire egyszerű és triviális ez az a tudatlanság, amiről beszélek. E mögé elbújik ez a tudatlanság. Ha ép ésszel végiggondoljuk ezt az egyszerű szavunkat, akkor rájövünk, hogy minden, amit gondolunk a világról az nem igaz. Ha tisztességgel leülünk egy fűszál mellé és megfigyeljük, akkor kiderül, hogy az, amikor elszárad, akkor ő lesz a szén maga, mert a vizet kiadja és ez egy szén alapú növény. Ha kör rovással írunk, – körbeírjuk a szavakat – akkor kiderül, hogy a szén, a széna szavunknak ad értelmet. ugyanakkor pedig ugyanazt az előző kérdést veti fel, hogy honnan tudta egy ősmagyar, hogy ez egy szén alapú dolog? Honnan tudta egyáltalán megfogalmazni? Hogyan mert odáig eljutni egy olyan vad nomád ember, hogy elemeket határozzon meg?

Mi az a dolog, amiért le kellett születnie erre a Földre?

Hogy le vagy föl születtünk én abban nem vagyok egészen biztos. A kollektív tudatnak a működését azt ugye maga a biológia bizonyítja. Az, hogy ez a világ ilyen szuperül össze van rakva, és egy hatalmas rendszerben van, az pedig teljesen kizárja a véletlent. Ezt tudom. Aztán, hogy ebből mi mindent következtetek és gondolok, az pedig olyan szerteágazó és annyira sok elemet igénylő dolog, hogy én annak idején még mertem kijelenti dolgokat. Aztán, ahogy bővül ez a tudás, nagyon sokat kapok emberektől, kintről, a kutatásaim révén, ezért mostanában óvatosan kezelem a most éppen fixnek gondolt dolgokat. Hiszen holnap már egész mást fogok gondolni. A frekvenciákkal való kísérleteink olyan szintet értek el, hogy jóformán el sem merem mondani. Hihetetlen. Ezek az elemi dolgok, ezek abszolútumok, ezek benne vannak a magyar nyelvben. Az ősnyelvben. Olyan egyszerű szóról beszélek mint például: az. Ez egy nagyon bonyolult gondolatsornak az eredményeképp képződik ez a ma névelőnek mondott valami. Ugyanakkor, ha a ragokat nézem, akkor kiderül, hogy abban a fizikai cselekvő világban, ahol ezek nagyon fontos szerepet játszottak igazából nem ragként vannak jelen. Ha így bontom és értelmezem ezeket a dolgokat, akkor kiderül, hogy azok a finom frekvenciák, azok a élet alapjait szolgáló dolgok, – hogy válaszoljak, kérdésre, bár jó nagy kört futottam – olyan szinten hétköznapiak abban a világban, ahol élünk, cselekszünk, nagyon régen, mint egy ma hétköznapian használt fogalom. Az akkori embernek, aki ezeket a kultúr lenyomatokat vetette, sokkal magasabb szintű tudása volt azokról a dolgokról, amiket ma ilyen misztifikált dolgoknak próbál beállítani a tudományosság. A létezésünknek az okát ezen az alapon pontosan nem értem, hiszen, ha a bibliai magyarázatot kiteszem, hogy mi megmutatjuk itt a szenvedés oldalát ez ugye az előbb elmondottak alapján nem igaz. Viszont azok a dolgok, amiket hozzá tudunk ehhez tenni, ami alapként itt bizonyíthatóan jelen van, azok pedig nem olyan súlyosak, hogy egy ekkora hatalmas élő, létező világot össze kellett volna bárkinek is tákolni – bárki alatt értem Istent, vagy bárkinek a szíve joga, hogy eldöntse –  ezt a hatalmas rendszert.

 

happy wheels 2 demo

Kategóriák:

3 Kérdés

Címkék:

Hozzászólás