Régóta egyedül nevelem lányomat,túl vagyok egy családon belüli erőszakon és egy halálos betegségen amiből a legtöbben nem szoktak felgyógyulni,nekem sikerült.Egyik napról a másikra csöppent bele az életembe amikor már nem is gondoltam volna,hogy lesz még valaki az életembe. Hihettem volna az indiai yoginak hiszen ezt is megjósolta ahogy a betegséget is és a rengeteg átvirrasztott éjszakát amikor nem tudtam,hogy lesz-e másnap egy éppen 3 éves gyerekkel. Ő éppen válás közben volt három gyerekkel a felesége félrelépet és teljesen ellehetetlenítette,bejárónőt keresett “azonnal” kétségbe esetten hívott azon a napon. Először nem akartam elvállani,de magsajnáltam így ismertem meg Lacit. Érdekes volt szinte az első pillanattól fél szavakkal megértettük egymást és miközben igyekeztünk rendet teremteni abban a lakásban amit az édesapjától részben örökölt történt valami. Egy-egy össze pillantás,egy érintés pedig nem akartam a kagyló héja kinyílt hosszú évek óta. Gyakran találkoztunk onnantól fogva elvittem a gyereket a suliba és a hívott mentem vagy jött értem. Sokat mesélt magáról,arról,hogy egy világ omlott összebenne,minden amit épített úgy omlott össze benne mint a kártyavár és hallgattam,mert arra volt szüksége és csendben szerettem. Teljesen megértettem mert egy anya még ha nem is működik körülötte semmi a gyerekeiért él és nem rúg fel mindent,nem teszi tönkre azt aki évekig a tenyerén hordozta,nem hazudik a családjának,legalábbis az én elveim szerint nem.

Így ment ez hónapokig.Bár nem mutatott be a gyerekeinek szinte mindent tudtam róluk,ha kellett ott voltam,segítettem,támogattam akkor ez volt a dolgom.Úgy éreztem haza értem. Majd jött a nyár bemutatot a gyerekeinek elkezdtünk közösen tervezni és álmodozni,de aztán semmi sem úgy sikerült számára az üzleti életében ahogy szerette volna. Tudtam,hogy haza akar jönni itthon dolgozni a gyerekei miatt,borzasztóan vártuk az állásinterjút amire készült,nem is láttám két napig,akkor még úgy úcsúztunk el,hogy együtt. Két nap múlva csörgött a telefon,hogy menjek.Láttam,hogy történt valami,megtört volt pedig már kezdett helyre állni minden körülötte. Közölte,hogy nem jött össze az állásinterjú és megismert valakit aki tetszik neki és a továbbiakban eldönthetem,hogy akarok még náluk dolgozni vagy sem. Egy világ omlott össze bennem és a kagyló héjja bezárult. Tudtam,hogy nincs más választása,az aki tetszik neki annak egzisztenciája van ami nekem nincs,és hogy boldoguljon az érdekek ezt kivánják. Akkor nem értettem talán nem is akartam megérteni és nem láttam azt az összetört embert aki abban a pillanatban volt amikor elköszöntünk egymástól.Azóta nem láttam fél évet kint dolgozik külhonban,utána hazajön,hogy gyermeikevel legyen. Tudja,hogy számíthat rám bármikor megyek,ha hív nem csak érte a gyerekeiért is,de az a kagyló héj többet nem nyílik ki.

 

Kagylóhéj

Mesélem a mesém | 1 Comment

Hozzászólás