Egy különös párbeszédet szeretnék veletek kezdeményezni, aminek az első szösszenete egy pár soros Buddha idézet lenne. Véleményem szerint nagyon aktuális, ha másra nem arra, hogy behatárold magad, hogy hol tartasz az úton. Ha ezektől a gondolatoktól bármi is elindul benned, máris elértük közös célunkat. Sosem érkezel meg sehova mindig úton vagy.
„Az út célja az út maga,”
(A békés harcos útja)

Buddha tanítása: szerint négyféle ember létezik a világon.

Az első- akik a sötétségből a sötétségbe rohannak,
A második – akik a világosságból a sötétségbe esnek
A harmadik – akik a sötétségből a világosságba lépnek
A negyedik – akik világosságból világosságba érnek
1.) Az első csoportba tartozókat boldogtalanság és sötétség veszi körül, de legnagyobb balszerencséjük az, hogy nem rendelkeznek bölcsességgel. Ha bármikor bármilyen szerencsétlenség éri őket, még több haragot, gyűlöletet, elutasítást hoznak létre, és másokat okolnak szenvedésükért. A harag és gyűlölet minden szankarái még több sötétséget és szenvedést fognak hozni a számukra a jövőben.

2.) A második csoport tagjai rendelkeznek mindazzal, amit fényességnek, csillogásnak hívnak a világban: pénzzel, pozícióval, hatalommal, de bölcsességgel nem. Tudatlanságukból önzőkké válnak, s nem értik meg, hogy az önzés feszültségei csak sötétséget hozhatnak nekik a jövőben.

3.) A harmadik csoport tagjai ugyanolyan helyzetben vannak, mint az elsőéi, sötétség veszi körül őket, de rendelkeznek bölcsességgel és megértik a helyzetüket. Felismerik, hogy végső soron ők a felelősek saját szenvedéseikért, ezért nyugodtan és békésen teszik, amit tenniük kell helyzetük megváltoztatásáért. Nem táplálnak haragot vagy gyűlöletet másokkal szemben. Csak szeretettel és együttérzéssel viseltetnek azok iránt, akik ártanak nekik. Ők fényességet teremtenek jövőjük számára.

4.)Végül a negyedik csoporthoz tartozók éppúgy, mint a második csoport tagjai, pénz, pozíció és hatalom birtokában vannak, viszont, a második csoport tagjaival ellentétben, telve vannak bölcsességgel. Amivel rendelkeznek, azt felhasználják saját maguk és eltartottjaik ellátására, ami viszont megmaradt, azt szeretettel és együttérzéssel mások javára fordítják. Fényesség az osztályrészük most és a jövőben is.
Nem választhatjuk meg, hogy most fényességben, vagy sötétségben legyünk, azt múltbéli szankaráink határozzák meg. A múlt nem változtatható meg, a jelent viszont ellenőrzésünk alá vonhatjuk azzal, hogy önmagunk mesterei leszünk. A jövő nem más, mint a múlt, és amit a jelenben hozzáadunk. A Vipassana megtanítja, miként váljunk az érzések iránti semlegesség kifejlesztésével önmagunk mesterévé. Ha a jelen pillanat mestereivé válunk, akkor jövőnk automatikusan ragyogó lesz. S. N. GOENKA AZ ÉLET MŰVÉSZETE

„Az út célja az út maga”

Jakab István blogja | 9 hozzászólás

Hozzászólás