Minden, amit szerettem, elengedtem, –
és elmentek vele félelmeim!
Minden, ami szerethető bennem,
az itt maradt velem, és adom másoknak is.

Győztél!
És mit érsz vele, ha pont azt a részed győzted le, amiért vállaltad a létezést…
Ja, hogy ez volt lelked iskolája!
Ja, és mit nyertem?
Soha nem szólt hozzám a lélek, sosem éreztem még valódi létezésem.

Aki a spirituális fejlődés során nem élte át a szenvedést, fájdalmat, bánatot, az még egy lépést sem tett meg ezen az úton.
Aki jár az ösvényen, de nyavalyái az út során végig megmaradnak, az nem hallotta meg a tanítás lényegét, a feladás, a megadás kegyelmét, amit magunkkal szemben gyakorlunk.

A lélek ugróiskolája

Jakab István blogja | 0 Comments

Hozzászólás