A félelem teréből, mintha megakadt volna a régi lemez, továbbra is csak újabb félelmetes dolgokat teremtünk. Nehéz a mai eseményekhez pártatlanul, indulatok nélkül, semlegesen viszonyulni. Ugyanakkor ez az egyetlen látásmód, ami a megoldáshoz, a továbblépéshez vezethet. Az utolsó evolúciós ugrás, amire ismeretünk van az, amikor genetikai őseink elhagyták az őstengert és megérkeztek a szárazföldre. Ez nem egy önkéntes döntés volt, kényszer hatására reagáltunk, cselekedtünk. Talán az óceán forrósodott fel a fenekünk alatt, talán elfogyott az az élettér, amely biztosította létezésünket.

Jelenleg ismét egy evolúciós ugrás előtt állunk. Ne kérdezd meg, hogy hová tudnánk továbblépni a szárazföldről. Az univerzum még zárva van a vad emberhordák elől. Ezt a fajta, önmagára és másokra veszélyes, saját életterét pusztító tudatszintet nem engedik exportálni. Kérdezném, kinek van kedve újból a  föld alatt élni? Ki kíváncsi az egykor ott ragadt, vagy oda száműzött entitások, sárkány fiak, hüllők társaságára?

Az ember jelenlegi evolúciós ugrása a tudatán belül zajlik. Most kiderül, hogy képes-e az elme által alkotott félelem térből átlépni a szívtérbe, ezen keresztül csatlakozni a Teremtőhöz, a feltétel nélküli szeretet állapotába.

Miért van az, hogy egyre több ember áhítja a világbékét és az emberiség mégis állandóan a háború réme felé halad?

Számos módszerrel okítják társainkat a tudatos teremtésre. Pénzt, paripát, szerelmet programoznak.

Szeretem, MERT… Kívánom a SOKAT… Gyűlölöm, MERT… Utálom, MERT….

Még ha látszólag pozitív dolgokat is szeretnénk létrehozni, a kiváltó gondolat az érzelmeink irányításával szeretné megváltoztatni a dolgokat. Teremtéseink továbbra is a hiánytérből érkeznek. Cselekedeteinknek köze sincs ahhoz az állapothoz, amikor már a szívtérből hozzuk meg döntéseinket.

A Teremő – ami még az ember alkotta ítéletektől és hitrendszerektől mentes – szempontjából nincs különbség, minősítés, érzelmi modulus. A tiszta elme állapota a VAN-ság stádiuma. Itt nincsenek félelmek, nincsenek vágyakozások, csak a tiszta, árnyék nélküli szeretet. Ez az az állapot, amit nagyon sokan még nem képesek felfogni. A fény, aminek nincs árnyéka, avagy a feltétel nélküli szeretet fogalmak az ítélet és érzelem mentes állapotot szimbolizálják. Ebből az alapállásból indított teremtések is árnyékmentesek lesznek, mert a Teremtő nem ítélkezik. Ezért lett ilyen tökéletes és gyönyörű a világ.

Hogy jön ide a mágusok harca?

A megemelkedett energiaszint, a közös tudattérben felhalmozott információk megteremtették a lehetőségét az emberiségnek az evolúciós ugráshoz. Mindenki a megvilágosodás felé igyekszik, csak nem jut el hozzájuk az az információ, hogy mindehhez egy lépést sem kell tenniük, hanem csak önmagukkal kell foglalkozniuk.

A jelenlegi korszak irányítói és élvezői elűzték a fényt az életünkből, míg eközben ők valóban fényűzően élnek. Más módszert nem ismerve, a szeretetlenség állapotában másoktól veszik el a fényt, s ehhez létérdekük a félelem energiájának és a káprázati világ fenntartása. Ez az a tér, ahol te is kicsinek, elesettnek és kiszakítottnak érzed magad az EGY-ségből. Amíg képes vagy gyűlölni, eszeveszetten vágyakozni, “szeretni valakit valamiért” és minden bajodért másokat hibáztatni, addig képtelen vagy a minőségi változásra. Ezer tanfolyamra, kurzusra is elmehetsz, de csak a hitrendszereidet cseréled újabb hitrendszerekre. A hiány teréből vágyakozol a béke, a szabadság, a szerelem és a gazdagság után. Az ebből a térből teremtett világ a mai valóságunk.

Ma már sokak számára felfogható, értelmezhető teremtési sík, a Teremtő szemszögéből értelmezett valóság.

Amikor megtanulsz bármit érzelmek nélkül szemlélni, amikor nem adod oda az energiáidat a félelemnek vagy a vágyakozásnak, akkor lépsz be ebbe a felsőbb teremtési síkba, ahonnan már lehetőséged lesz létrehozni a valódi változást. Ezt az utat zárjuk el magunk elől a mindenről ítéletet mondó reakcióinkkal.

A régi rendszer, a “hüllő agyunk” megtanított minket arra, hogy hogyan küzdjünk az életben maradásért a szeretetlenségben. Eme régi rendszer fenntartásának mágusai minden eszközzel lent akarnak tartani a félelemben, a szenvedésben. A változás egyéni út, de csak a szívtérből lehet elérni azt a csatornát, azt az erőt, energiát, amin keresztül túljutsz a korlátokon, az alacsonyabb tudatmezőkön, és mindenen, amit az ember elkövet, hogy fenntartsa ezt az önmagára ártalmas, mérgező pocsolyát, amiben jelenleg él. Érezzük, hogy egyre melegebb és forróbb a víz a fenekünk alatt, de már vár a part, hív az új élet, a szívünkben egy csodálatos lehetőséggel egy magasabb tudatszintű emberiség megszületéséhez.

Itt van már a fény, elhoztad magadnak, a Tied. Te magad vagy a fény, áraszd ki, és létezéseddel tanúsítsd, hogy lehetséges a változás.

Jakab István

Mágusok harca

Jakab István blogja, Üzenet | 1 Comment

Hozzászólás