A boldogulás egyéni útjai

Minden emberben éberen él az isteneszme, a nagy kozmikus, csodálatos, teremtő intelligenciára állandóan emlékeztető világrend érzése. Valamikor, mi emberek egyek voltunk, de amikor megtörtént az édenből való kizuhanás, a teljesség megszűnt, az ősegység összetört, férfi és nő kettévált.

Kétnyelvű láng lettünk, amelynek közös a gyökere. Mindenkinek meg van a lelki társa, férfi és nő mindig keresni fogja egymást a szeretetben, hogy visszataláljanak az ősi egységbe. A közös gyermek számára – az édesanyja mindent elsöprő kozmikus erejű szeretetén túl – életre szóló biztonságot teremt a szülők szeretetegységének burka. Ennek a szeretet térnek a biztosítása, fenntartása annak függvénye, hogy milyen gondolatokkal tápláljuk magunkat és egymást, ezeket hogyan tudjuk magunkban lefordítani, s ezen keresztül miként értjük, éljük meg életünket. Müller Péter minden szava szellemi táplálék, mint anyatej gyermeke számára. Az emésztés már a mi dolgunk.

Hozzászólás