„A Teremtő nem alkot selejtet.” J.I.

A kezdetekben az élőlények, a növények mind csodálatos szimbiózisban és harmóniában éltek. A feljegyzések szerint nem voltak mérgező növények, kiszámíthatatlan vadállatok, mérges kígyók, talán ezt nevezhetjük létezésünk aranykorának. A homo sapiens kiemelkedését követően létrejött az a szakadás a természet egyenrangú lényei között, amit emberi kultúrának, a civilizáció kialakulásának, az ember felemelkedésének is hívhatnánk. Tudatos és tudat alatti teremtéseink eredményeképpen kialakultak a védekező, tüskés, mérgező növények, mérges kígyók, elvadult állatok, természeti katasztrófák. Az első nagy tömeges járványok akkor következtek be az emberiség életében, amikor nagyobb zárt közösségekbe szerveződve városlakók lettek. A legtöbb ismert tömegkatasztrófát okozó fertőzés – pestis, kolera…stb. – az életkörnyezetünk elszennyeződése, a rágcsálók elszaporodása és a felgyülemlett fertőző anyagok következménye volt. A természet partitúráját követve az emberek a szellős, tágas tereket kedvelik, ez az igazi életterük, otthonuk.

Mi is az evolúciós innováció?

Amikor egy homokvárat akarunk építeni, akkor a tapadásra képes vizes homokot egy formába öntjük, és máris egy csodás várat vagy szobrot vagyunk képesek előállítani. Amikor egy új életet szeretnénk létrehozni, ugyanúgy szükségünk van egy alakítható élőre, aminek a genetikai jellemzőit képesek vagyunk új formákba önteni. A természetben ezek az alakítható ősi egysejtű lények a prokarioták, amelyek genetikai tulajdonságaikat képesek asszimilálni, magukba foglalni, azáltal, hogy külső DNS-t fogadnak be a környezetükből. Ez által stabil sejtekké alakulnak át, amelyeknek már van sejtmagjuk és sejtmembránjuk („agyuk” – Bruce Lipton sejtbiológus). Az átörökítésnél már hordozzák a felvett tulajdonságokat. Ez a szimbiogenezis tudománya, amelynek a végső eredménye, hogy komplex, élő szerveztek, organizmusok jönnek létre, amelyek tulajdonképpen mi is vagyunk. Az ősi egysejtű baktériumok soha nem hagytak el bennünket, hűséges társaink és szolgáink. Megérdemelnék, hogy másabb szemmel nézzünk rájuk. Az alap építőkövek, a prokarioták, a beleinkben nagy mennyiségben fellelhetőek, és képesek itt genetikai információkat felvenni, amelyből képesek új organizmusokat létrehozni. Most egy nagyot ugrunk a gondolatunkban, de nagyon valószínű, hogy a prokarioták segítenek hozzá ahhoz, hogy a látszólag emészthetetlen anyagokat emészthetővé és hasznosíthatóvá tegyük az emberi test számára.

A hideg mag fúzió a fizikusok által egyre többet emlegetett fogalom, amikor is egy fizikai effektus következtében az átalakulásban résztvevő anyagok szerkezete megváltozik. Például szénporból mágnesezhető vasrészecskéket is tartalmazó anyag jön létre. Ezt egy egyszerű mágnes segítségével meg lehet vizsgálni. A jelenség nem egyedülálló, hiszen az élővilágban a mikroorganizmusok segítségével képesek vagyunk bármilyen anyagot elemeire felbontani, és ebből a szervezet számára szükséges tápanyagokat, ásványi anyagokat létrehozni. Ezzel kapcsolatban kiemelhetőek Kevran kísérletei, aki folyamatosan figyelemmel kísérte a tyúkok tápanyag bevitelét, illetve a tojás héjában és a székletben kiürített kalcium mennyiségét, és megállította, hogy olyan mértékben eltérő volt a kalcium kiürítése a tojás héjában és a székletben, amire sem a bevitt táplálék, sem az elfogyasztott kavicsok mennyisége nem adott magyarázatot (a tyúk képes a kavicsok, kövek lebontására, ezért javasolja a népgyógyászat a tyúkepét epekövek feloszlatására).

Ebből az első pár gondolatból két megdöbbentő tényt is tudomásul kell vennünk. Az első az, hogy a testünket felépítő organizmusok mind baktérium alapúak. (A sejt motorját képező mitokondrium úgyszintén háziasított baktérium). Testünkben számunkra felfoghatatlan milliárd, trilliárd számú közösségben élnek, ugyanakkor mint egyetlen egy baktérium is képes az önálló életre. Hogy miként szerveződnek komplex organizmusokká? Ebben rejlik a Teremtés titka.
A másik nagy felismerésünk a sejtek evolúciós innovációja, amely egyszerűen bebizonyítja, hogy léteznek olyan élőlények, amelyek képesek bármilyen élő formátummá átalakulni.

Bruce Lipton sejtbiológus szerint már egyetlen egy sejt is önálló tudattal és intelligenciával rendelkezik.

Fermentáció az élelmiszeriparban és testünk boszorkánykonyhájában

Megismerve a mindenütt jelen lévő baktériumok csodálatos világát, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük a savanyítás, az erjesztés és a fermentáció jelentőségét életünkben.

„Csak az élet tüze által éljetek” – olvasható az Esszénus Evangéliumban. Azok a népcsoportok, amelyek magas átlagéletkorral rendelkeznek, minden esetben fogyasztanak mikroorganizmusokban gazdag, élő ételeket. Ilja Iljics Mecsnyikov Nobel díjas orosz immunológus hosszú időn keresztül vizsgálta a Balkán területén a száz év körüli, joghurtot fogyasztó idős embereket, és azt a következtetést tette, hogy a tejsav baktériumok „megnyújtják és jobbá teszik az öregkort”. A történelem során ott alakultak ki jelentős nyomokat hagyó közösségek, ahol képesek voltak „élő kultúrát” fenntartani. Egy óriási ugrást megengedve kijelenthetjük-e, hogy azok a közösségek fejlődtek a leghatékonyabban, akik jó minőségű, könnyen emészthető, biológiailag testükkel szimbiózisban élő táplálékokat voltak képesek előállítani és fogyasztatni. Ezek a népek mind ismerték a fermentáció titkát. Milyen mértékben hatnak a mikroorganizmusokban gazdag táplálékok A szellemi fejlődésre?

Ez egy másik értekezés témája lehet. Mivel egyetlen egy sejt is megfelelő tudattal rendelkezik, el kell fogadnunk lassan azt a tényt, hogy a testünkben szimbiózisban élő, megszámlálhatatlan mikroorganizmus rezgésszintje, tudatállapota alapvetően képes befolyásolni az érzelmi állapotunkat, mentális rezgésszintünket, életminőségünket.

Az antagonista és szinergista baktériumok harca

Ahol megjelenik a fény, ott megjelenik az árnyék is. Ez a dualista létezés alapja. A baktériumok életkörülményei visszaköszönnek az ember életkörülményeiben. Most már nem csodálkozunk ezen, mivel tisztáztuk, hogy egyek vagyunk. Miről szól az emberiség élete? A folyamatos térfoglalásról, terjeszkedésről. Ha megfelelő mennyiségű egészséges mikro flóra található a szervezetben, akkor képesek meggátolni a hasmenést okozó baktériumok szaporodását, mint a Salmonella, vagy e-coli. Ez úgy történik, hogy a tejsav baktériumok kitöltik a lehetséges életteret, lefedik a sejtek receptorait, lehetetlenné téve a kórokozó baktériumok térhódítását. Talán ebből az egyszerű példából is kitűnik, hogy milyen balgaság az antibakteriális szappanok használata, ugyanis a leggyakrabban használt hatóanyaguk a triklozán elpusztítja ugyan a gyengébb baktériumokat, sok esetben azonban a szinergistákat (a minket támogatókat) is, ugyanakkor a szívósabbakat nem. Mi az eredmény? Azok a rezisztens mikrobák, amelyeket korábban ellensúlyozták a szaporodásban a rivális mikrobákat, azok most akadálytalanul terjeszkedhetnek, sokkal nagyobb károkat okozva. Ha folyamatosan támadjuk testünk baktériumvilágát, amelyek bőrfelületünkön és testünk belső rétegeiben élnek, akkor legyengítjük azt a természetes védelmi vonalat, amelyet a testünk használ a kóros organizmusok ellen.

A „higiénia hipotézis”, aminek következménye, hogy drámaian felborítottuk szervezetünk mikroba háztartását, és egyre gyengébb az ellenálló képességünk

„Minél tisztábban élünk… annál valószínűbb, hogy allergiát vagy asztmát kapunk” Dr. David Rosenstreich.

„Az immunrendszer a tapasztalása révén szerveződik egésszé, akárcsak az agy.” Dr. Irun R. Cohen

A baktériumok alaprendeltetés szerint nem kórokozók, hanem az élet forrásai, minden élőlény „szövetét” képezik a földön. Amikor hadat üzentünk a baktériumnak, akkor hadat üzentünk a bolygónkat felépítő alapvető struktúrának, minden élet megnyilvánulásának, tehát önmagunknak is. Az emberiség túlélési szabálya nem az erősebb győzelme a gyengébb felett, hanem az alkalmazkodó készség a gyors változásra. Itt az ideje, hogy a Darwini alapelveken túllépjünk. Alap építőkockánk világában a baktériumok legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy minden pillanatban képesek átalakulni, változni az élet fenntartása érdekében. Új szövetséget kell kötnünk a természettel. Ennek első állomása, hogy tudatos szövetséget kötünk az életünk alapját képező, minket támogató mikroorganizmusokkal.

Folytatjuk…

Jakab István
Egészség- be-fektető

TTT- A Teremtés Tudatos Táplálkozás titkai I.

Cikkek | 1 Comment

Hozzászólás