Gyuri bácsi, mikor született meg a nagy szerelem a gyógynövények és Gyuri bácsi között?

Hat éves koromtól kezdtem el foglalkozni velük. Nem tudom, hogy szerelem volt-e, de 1934-től, hat éves koromtól kezdett el a nagyanyám tanítani engem azért, mert már olyan kicsi gyerekkoromtól kezdve állandóan kint jártam a természetben. Édesanyám mesélte, hogy ez már korábban is így volt, mindig elszöktem ottonról, mindig kimentem a természetbe. Miskolc mellett, a város szélén van a szüleim háza, de én soha nem mentem be a városba. Érdekeltek a bogarak, a növények, a fák, a gyümölcsök, a madarak. Minden érdekelt, ami a természetben csak létezett.

Mennyire gyakran volt Gyuri bácsi gyerekként beteg, aminek a gyógyításához meg tudta tapasztalni a gyógynövények tényleges hatását?

Egyáltalán nem voltam beteg. A nagymamám már hat éves koromtól kezdve az egész családnak állandóan készítette a gyógyteákat. Állandóan azt ittuk, elsősorban ezért, mert rossz volt a vizünk – rossz kútvízünk volt, mivel akkor még nem volt vízvezeték -, másrészt pedig azért ittuk, mert használt.

Mikor döntött Gyuri bácsi úgy, hogy a gyógynövényekkel fog foglalkozni? Mikor tudatosult, hogy Gyuri bácsi ehhez ért, és mélységeiben is átlátja ezeknek a gyógynövényeknek a hatásait?

Akkor döntöttem így, amikor elmentem nyugdíjba. Kereskedő voltam, kereskedőnek tanultam és kereskedőként dolgoztam majdnem mindig. Egy-két katonaság, egy-két egyéb kivétel volt csak ezalól. Amikor elmentem nyugdíjba, már Bükkszentkereszten laktunk és mint nyugdíjas ember gondoltam, hogy elkezdem ezt. Közben is csináltam, de akkor még a Kádár rendszerben ezzel foglalkozni nem lehetett, mert kuruzslásnak minősítették. Később, amikor már szabad volt, elkezdtem a piacra járni, egészen pontosan a miskolci piacra jártam 12 évig. Én magam gyűjtöttem a gyógynövényeket, én magam vágtam össze, én magam szárítottam, én csomagoltam és én is árultam. Aztán egyre többen jöttek hozzám, mert tanácsot is tudtam hozzájuk adni. A nagymama ugyanis arra is megtanított, hogy melyik növény mire való és hogyan kell használni.

Ebben a természettől eltávolodott világban miért szeretnek minket vajon a gyógynövények? Ők és hatóanyagaik mit sem változnak, bármit is tesz az ember. Úgy tűnik, a gyógynövények megőrzik ősi eredetüket és most Gyuri bácsin keresztül visszacsalogatnak bennünket a természethez.

Nem Magyarországon indult el ez a dolog, henem 1978-ban, Alma-Atában azért hívta össze az Egészségügyi Világszervezet a kongresszusát, mert nagyon nagy volt az igény a természetes gyógymódok iránt. És akkor a kongresszus, majd később a Pekingi Egyezmény a természetes gyógymódok hátrányos megkülönböztetését semmisnek jelentette ki. Hozzánk ez elég későn, csak a rendszerváltáskor került vissza. Ettől függetlenül én állítom, tudom, mert én is ott élek, hogy a falusi ember mindig is használta a gyógynövényeket. A falusi embernek élvezeti teája volt az apróbojtorján. De ismerték a kakukkfüvet, szedték az utifüvet, szedték a bodzát, szedték a hársfát és rengeteg gyógynövényt használtak rendszeresen. Minden faluban volt egy-két öregasszony, vagy öregember, akikhez lehetett tanácsért fordulni. – “Mit egyek, mit igyak, ha meg vagyok fázva?” – “Igyál fiam bodzateát, mert az köhögést csillapít, lázcsillapító hatású és izzaszt….”

Tudja-e a városi emberek számára ezeket a természetes tanácsokat pótolni az internet?

A városi emberek is egyre inkább érdeklődőek. Az Egészségügyi Világszervezetnek van egy 2010-es felmérése arra vonatkozóan, hogy a világon hogyan használják a gyógynövényeket, Németországban például a lakosság 39%-a rendszeresen használja már.

Mit üzen Gyuri bácsi a jövő nemzedékének?

Az üzenem, hogy törődjenek az egészségükkel. Akkor is használják a gyógynövényeket, amikor semmi bajuk nincs, azért, hogy ne is legyen bajuk. Ekkor megelőzésre is jó, de amikor már betegek, akkor is nyugodtan fordulhatnak a gyógynövényekhez, mert a gyógynövények tulajdonképpen szinte mindent tudnak. Van egy nagyon érdekes dolog. Kaptam egy gyógyszeres egyetemi tankönyvet 1907-ből, amit Kolozsváron adtak ki. Ebben 213 féle gyógyszer van leírva, s abból majdnem 200 gyógynövényből készült és csak a többi lett vegyileg előállítva. A vegyi dolgokkal az emberek nem tudják, hogy milyen kárt okoznak magunknak, a szervezetüknek. Ez borzalmas, mert a Jóisten bennünket nem arra teremtett, hogy vegyi dolgokat használjunk, hanem megadta a természetes gyógyításhoz szükséges növényeket. Ezeket kell használni.

Sikerült-e ezt a tudást továbbadni a családban?

Hogyne, itt van az unokám, aki ugyanazt tudja már mint én. Az interneten most már ő válaszol. A lányom is otthon van, ő is mindent tud és a kollégáink is, nálunk és Pesten is, akik szintén nagyon sokat tudnak már.

Hogyan tudná Gyuri bácsi elképzelni azt, hogy minden közösségnek, falunak, városnak legyenek újból füvesasszonyai, füvesemberei? Hogyan tudna ez a mozgalom újból beindulni az országban?

Egyrészt nagyon sokat kell beszélni erről, mindnyájunknak, akik gyógynövényekkel foglalkozunk, mert az emberek annyira nem ismerik a gyógynövényeket, annyira nem tudják, hogy hogyan kell használni, hogy talán még félnek is tőlük. Mindenképpen sokat kell beszélni róla. Nagyon-nagyon fontos, hogy amit adunk az embereknek árut, amit készítünk, az nagyon jó minőségű legyen, mert az emberek ha valamiben csalódnak, akkor nem fogják használni. Ezen kívül el kellene indítani egy tanfolyam-rendszert, vagy iskolát. Volt olyan nálunk a faluban, hogy az Európai Unió támogatásával a Megyei Rendőrkapitányság megnyert egy pályázatot, hogy a cigányságot tanítsuk meg ismét a gyógynövények ismeretére. És ott nálunk az egyik fiú – akinek az ősei szintén ismerik a gyógynövényeket – elvállalta ezt, és nálunk, közösen csináltunk egy egyhetes tanfolyamot. 30 cigányasszony jött el hozzánk. Ezalatt az egy hét alatt mi mindent megmutattunk nekik, amit tudni kell a gyógynövényekről.

A kormányoknak mindenképpen változtatniuk kellene, az Európai Uniónak mindenképpen változtatnia kellene azon az állásponton, hogy csak az a növény minősül gyógynövénynek, ami az ország gyógyszerkönyvében benne van. Ez nem igaz. Én mindig azt mondom, hogy a magyar ember, de nemcsak a magyar ember, hanem a világ teljes lakossága, ha megtapasztalja egy gyógynövény jótékony hatását, akkor azt akkor is használni fogja, ha az kakukkfű, de mondjuk “kulipintyónak” nevezik, keresztelik el. Használni fogja, mert rá fog jönni, hogy az neki jó. Ez vonatkozik az összes gyógynövényre. Mindegyikre. Elő kellene venni azokat a tudásokat, amiket az emberek annak idején összegyűjtöttek. Nagyon sok könyv létezik, és sok olyan ember van, aki ezt még csinálja. Ha nem is tudnak mindent mindenről, össze lehetne a tudást gyűjteni. Kellene egy gyógynövénybankot alapítania valakinek. Ha nem lennék ilyen öreg, el is vállalnám.

A Füvesember, a Javasasszony unokája: Szabó Gyuri bácsi

3 Kérdés | 0 Comments

Hozzászólás