Van egy kis Magyarország Balin, Rácz Lehel mesél róla

A legutóbbi adás után sokan keresték Önt a sár-technológia miatt? Épültek azóta ilyen módon házak?

Igen, nagyon sokan. Most valakit konkrétan megbíztam azzal, hogy foglalkozzon mindenkivel, aki ez ügyben kér információkat. Ugyanígy mindenkinek, aki kéri, megküldöm a Manna-Rax receptjét is. Rengetegen keresik. A Manna-Rax egy csíráztatott gabonatermék, ami abszolút hungarikum. Az benne a különleges, hogy Franciaországban született, ahol én száműzetésben voltam 35 évig. Természetesen hazahoztam, amilyen hamar csak tehettem és már 25 éve itt forgalomban van. Készítettem egy túlélő mannát, amit bárki meg tud csinálni a napon és ezt tovább akarom adni mindenkinek, épp úgy, mint az egyszerű agyagházak építési technológiáját. Ezt egy kisfiú szépen lerajzolta, ami alapján bárki el tud indulni, és fel tud egy agyagházat építeni. Én is építettem több ilyen házat, most is ilyenben lakom és nagyon szívesen megtanítom erre az embereket. Itt a Fülöp szigeteken is egyre melegebb van és egy ilyen agyagházban legalább 10 fokkal hűvösebb van.

Balin talált egy magyar szigetet. Elmesélné nekünk, hogy hogyan és miket fedezett fel?

Fantasztikus dolgokat találtam ott ahhoz képest, hogy milyen kevés információ állt a rendelkezésemre, hogy mi is van ott valójában. Én csak el akartam menni egy barátomat meglátogatni Balin, amikor láttam egy bizonyos utazási irodában, hogy Bali mellett van egy olyan rész, amit Tengerra Baratnak hívnak. Ennek magyaros csengése megütötte a fülemet és felkeltette az érdeklődésemet. Aztán elkezdtem egy kicsit utána nézni, hogy mi is van ezen a helyen és a következő érdekességekre bukkantam.

A nemzeti eledelük bográcsban szervírozott paprikás csirke. A hely egyre gyanúsabb kezdett lenni. Aztán még azt is láttam, hogy hegyes sipkás gyerekek szőrén ülik meg a lovat, és színlelt háborús játékot játszanak, ami nem is veszélytelen. Tavasszal vágtákat rendeznek, ami nagyon hasonlít a mi Pünkösdi Királyság programunkhoz. Ez már nekem túl sok volt. Úgy döntöttem, odautazok és a saját szememmel megnézem, hogy mi van ott.

Az utazást abszolút nem bántam meg, mert tízszer annyit találtam, ott, mint amit reméltem. Most ott tartok, hogy össze kellene toborozni olyan embereket, akik ez ügyben szakemberek. Felfedezésem ahhoz az egyértelmű meggyőződéshez vezetett, hogy ott valamikor jártak magyarok, hogy pontosan mikor, arról fogalmam sincs. Nem mondták nekem, hogy jó napot Lehel bácsi, miért késett ilyen sokáig, csak egyszerűen felfedeztem harminc olyan város nevet, ami egy-az-egyben magyar, pl. Manó, Laci, Vera, Nagylak, stb. Aztán mentem tovább és még vagy 60 hasonló, magyar hangzásút fedeztem fel.

A helyiek ott egy nagyon érdekes, “Mok War” nevű színlelt háborút játszanak, de nem a turisták szórakoztatásra, hanem saját maguknak. A harc olyan, mintha fociznának. Van két csapat. A játékosok lovon ülnek. A csapatokból mindig kilovagol egy-egy ember, s megpróbálják egymásra dobni a lándzsájukat. A játék egyáltalán nem veszélytelen, sok esetben vérrel végződik, ami azt mondják nem baj, mert akkor bőséges lesz a termés.

Szerettem volna egy tolmáccsal odautazni, de a mamája azt mondta, hogy szó sem lehet róla, mert emberevők laknak. Nem is engedte a fiát elutazni, egyedül kellett mennem. Végső soron nagyon jól tettem, hogy elmentem, csak most fel kellene dolgozni ezt a rengeteg anyagot. Találtam egy embert, akinek van egy Kőrösi-Csoma Egyesülete. Ennek ő az elnöke és már sok éve jár Kőrösi-Csoma nyomdokain. Volt Tibetben, Kínában, Indiában, és állítólag Kőrösi-Csoma azt mondta, hogy még tovább is kell menni, ha van ambíciónk. Hát én tovább mentem.

Nagyon érdekes, hogy mindenkinek van lova, egy férfi meg sem nősülhet, ha nincs lova. Teljesen be vannak rendezkedve a lovas életmódra. Az ott élők 95%-a muzulmán és mindössze 5%-uk tartja magát idestova 500 éve. Európa tanulhatna tőlük, hogy hogyan kell kivédeni a muzulmán támadásokat. Ezért híresztelik róluk, hogy ők kannibálok, mert nem tudják őket befogni. A stratégiájuknak az a titka, hogy olyan házakat építenek, ahol lent vannak a lovak, kb 40 ló, utána a következő szinten vannak az emberek, utána pedig van egy torony. A tornyot “dob torony”-nak hívják, mert ott van egy dob és ahogy meglátják az ellenséget, azonnal elkezdenek dobolni. Van tízezer ilyen ház és 50 ezer lovast össze tudnak így szedni pillanatok alatt. Így valóban, kiválóan ki lehet védeni minden támadást.

Mi lesz a Káli medencében lévő házával? Tudnak az emberek segíteni Önnek valamit abban, hogy ne vegye el a bank?

Ahogy kitettem az országból a lábamat, nagyon rám szálltak minden oldalról. El akarták venni a kocsimat, de mivel mozgássérült vagyok, nem vehették el. Mindezt a távollétemben akarták kivitelezni. Aztán le akarták foglalni a házamat, de végül azt sem tették meg. Most pedig el akarják árverezni.

Közben a Manna-Raxra megnyertem egy pályázatot, amit el is láttam. Jönnek a következő pályázatok a piacra jutásra is, valamint a gyártásra is. Minden költséget ráterheltek az ingatlanra, ami méltánytalanság volt, mert én a munkámat elláttam. Ha valóban érdekelte volna őket ez a téma, akkor adhattak volna hozzá támogatást. Konkrétan arról volt szó, hogy kidolgozok olyan termékeket, amik egészségesek, és amibe bekerül ennek a Manna-Raxnak a hatóanyaga. Én bele is vittem, készítettem 15 ilyen terméket, de ha nincsenek gépsorok, ha nincs gyártás, nem tudok tovább lépni. A piacra jutás még drágább. A kutatás az egy dolog, a gyártás egy másik volumen, a piacra jutás pedig megint más. Azt mondták, hogy ez nagyon jó, érdemesnek tartják a támogatásra, de nincs pénz rá.

Szükségem lenne egy befektetőre, mert olyan feladatokat kellene ellátni, amikre én sosem voltam képes. Kutatás szempontjából valóban nagyon érdekes dolgokat találtam, de én nem vagyok egy üzletember. Ezt felvirágoztatni nem tudom, az egy másik talentum. A feltaláló nem feltétlenül üzletember és egy jó üzletember nem feltétlenül talál fel valamit. Ez már bebizonyosodott a bányászoknál is, hogy nem lehetett őket szövőnőknek átformálni. Ennek a pályázatnak meg volt az oka, amit én egyébként nem is kértem. Felajánlották nekem, aztán kiderült, hogy ott voltak a konkurensemnek az emberei és csak meg akarták nézni maguknak, hogy mit tudnának a Manna-Rax-ból átvenni. Aztán nekik valamiért nem működött úgy, és a hiányzó információkhoz ezen a pályázaton keresztül akartak hozzáférni.

A ház pedig úgy tűnik, hogy védi önmagát, sokkal jobban, mint ahogyan én azt bármikor is meg tudnám védeni. Talán a gondviselés mellettem van.

Szerkesztette: Horányi Ágnes

happy wheels 2 demo

Kategóriák:

3 Kérdés

Címkék:

, ,

Hozzászólás