Mit ad a lézer az emberiségnek? – Dr. Rózsa Károllyal, a Magyar Tudományos Akadémia Doktorával beszélgettünk

Mit jelent a lézer az emberiségnek?

Azt, hogy lehet lézert csinálni, elég régóta, már a századfordulón tudtuk. Einstein meg is alkotta az elméletét annak, hogyha megfelelően elrendezkednek az energiaszintek az atomokon belül, akkor lehet olyan anyagot csinálni, amin a fény keresztülhaladva erősödik. A baj az elméletek szerint az volt, hogy ez csak olyan állapotban jöhet létre, amikor a magas energiaállapotban sok atom van és az alacsony energiaállapotban pedig kevés. Ez a termodinamikai egyensúly feltételének mond egyet, ami egy nagyon szép elképzelés. Az elmélet szerint valóban lehetne fényerősítés, de ezt nagy tömegben megcsinálni nem lehet. Ez ki is lett mondva, majdnem hogy, mint egy szentírás, beépült az emberek tudatába. Egészen addig, amíg valahol meg nem változik ez a tudat, addig mindenkiben benne van az, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Aztán, amikor a 60-as években, amikor rájöttek, hogy ezt tényleg meg lehet valósítani, ha nem is az egész anyagban, de legalább két energiaszint között létrejött az első lézer és az első fényerősítés. Ilyenkor egy gát szakad át a tudatban, és hirtelen rájönnek az emberek, hogy jé, tényleg, a megfelelő feltételek mellett, ez mégiscsak létezik.

A lézer története nekem egy kicsit azt mondja, hogy ha van egy törvény, amit megalkottak a régiek, a tudósok, akkor azt természetesen tisztelni kell, de a tudomány és a fizika törvényei nem annyira szigorú szentírások, hogy minden feltételek mellett, mindig ugyanúgy működik. A kutatómunkámban is elég gyakran előfordult, hogy van egy adott tétel, ami le van írva a nagykönyvekben, hogy hogyan működik, és ez egészen addig szent és sérthetetlen, amíg valami “őrült” feketén-fehéren be nem bizonyítja, hogy ez nem feltétlenül van így. Emlékezzünk csak, hogy mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos, amíg valaki azt nem mondta, hogy gömbölyű. Ilyen ugrásszerűen, áttörésszerűen fejlődik a tudomány, aminek a lézer egy nagyon jó példája, mert az összes fizikai alap – a fényerősítés, a rezonátor, a visszacsatolás – ismert volt, és ezt már csak valakinek össze kellett raknia egy készülékké, amiből kijön a lézersugár. Ennek a készüléknek, a lézerfénynek rengeteg fantasztikus hatása és felhasználása van.

Mit csinál velünk a lézer?

Ez igazából egy fény. Olyan, mint egy lámpa fénye, egy nagyon egyszínű, nagyon párhuzamos, nagyon szabályos hullám tulajdonságoknak megfelelő fény, aminek megfelelően számos felhasználási lehetősége van. A Hold-Föld távolságot úgy mérték meg nagy pontossággal, hogy felvilágítottak a Holdra, odatettek egy tükröt – az egy külön trükk, hogy hogyan kell egy tükörrel úgy bűvészkedni, hogy az pont ugyanoda visszaverődjön – miközben a Föld is forog, a Hold is körbejár, majd a fény-impulzus haladás idején nagy pontossággal meghatározták a távolságot. Azóta a Föld felületi domborzatait, a tengerfenék rajzolatát is ki lehet lézerrel mérni. Ilyen elven határozza meg a GPS is, hogy én egy rossz sávban vagyok, hogy át kell mennem egy másikba, mert nagyon pontosan lehet időt mérni, számolni, és ezen kívül még az anyag méreteit is pontosan meg lehet határozni. Az anyag szerkezeti meghatározásának nagyon fontos szerepe van és nem utolsó sorban a lézeres gyógyításban, aminek egy része sebészeti, sebészet-szerű felhasználás, hiszen a lézer köztudottan a párhuzamos fényt egy nagyon kicsi foltba össze tudja fókuszálni, amivel aztán vágni lehet. Ha sebészkéssel nem érünk a bőrhöz, nincs esély semmilyen fertőzésre, hiszen csak a fény ér hozzá, ráadásul a fény hatásával történő vágásban a sejtek összeolvadnak és gyakorlatilag nem vérzik a seb. Ilyen módon a lézeres műtétek egy egészen új fejezetet nyitottak az orvostudományban, és megint egy másik dolog a lágylézeres gyógyítások területe, ami Magyarországról indult a 70-es években. Erre Mester Endre professzor úr jött rá és ma már az egész világon elterjedt. A lézerfénnyel több száz betegséget lehet gyógyítani.

A lézerfény egy intelligens fény?

Mondjuk azt, hogy szabályos fény. A fényhullámok egyenként haladnak, de az attól még ugyanúgy fényhullám lesz, csak egy kis szabályosság van benne. Ez olyan, mint amikor egy úszómedence egyik felén finoman elkezdem paskolni a vizet, aminek a hatására, egymás után szép, szabályos hullámok keletkeznek. Ugyanilyen szabályos hullámokat tud generálni egy kacsa is, amikor úszik a folyón és mögötte “V” alakban gyönyörűen úsznak ezek a hullámok. Ezeket a szabályos hullámokat elő lehet állítani fénnyel is, pontosabban a lézerfénnyel. Természetesen egy hagyományos fény is okoz hullámokat, de azt ahhoz tudnám hasonítani, mint amikor esik az eső és mindenütt keletkezik valami zavar. A lézerfény ezzel szemben, rendet teremt bennünk.

Szerkesztette: Horányi Ágnes

happy wheels 2 demo

Kategóriák:

3 Kérdés

Címkék:

, ,

Hozzászólás