Nem is gondoljuk, hogy életünk legnagyobb korlátai pontosan azok a dolgok, amikről szentül meg vagyunk győződve. Ezekkel a hitrendszerekkel nem bánunk kellő tudatossággal és felelősséggel, pedig befolyásolják a génjeinket, a sejtjeinket.

Minden pontosan a hitünk szerint történik bennünk és velünk. A környezetünk pedig, amit mi magunk teremtünk, visszahatással is van ránk. Hogyan lehet ebből a saját magunk által tudattalanul fenntartott önszervező és saját magára visszaható rendszerből kimozdulni?

Minden ember boldog akar lenni, senki sem a boldogtalanságra hajt. Miért olyan fontos az önismeret? Mik a boldogság alappillérei?

Ferenczy László és Jakab István beszélgetése.

Hozzászólás