Újságírók tömegét látom a felvonulók közt, akik fennen harsogják, hogy „független médiát!’.
„Édes drágáim” – hogy egy népszerű riporterünk megszólításával éljek felétek -, ki a franc, aki kiszolgálja a mindenkori hazug médiát, ki az, aki képes újságíró társát, barátját bemocskolni, bemártani, lebuzizni, ha azt kérik tőle, akiről utána természetesen kiderül, hogy minden rágalom hazugság volt? Kik azok? Ti vagytok, és mi vagyunk.
Aztán szépen helyet cserélnek a pirosak a narancssárgával, jobb kéz a bal kézzel, és máris a másik kezetekben foghatjátok a ceruzát, és ugyanúgy köpköditek azokat, akik pár évvel az előtt benneteket köpködtek.
Megkérdezném tőletek, hogy kitől mocskos a sajtó?
A megbízóitoktól? Ki az, aki minden időszakban és rendszerben kiszolgálta őket? Igen, te!
Kinek a felelőssége az, hogy milyen módon és milyen hírek jutnak el az istenadta néphez.
Csak azok a hírek jutnak el az emberekhez, amit a média hírmanipulátorai eljuttatnak hozzájuk.
De hol van a médiában lévő újságírók, szerkesztők, főszerkesztők, producerek felelőssége ebben a történetben?
Nagy hangon, táblákat cipelve kiabálják a jelenleg hatalmon lévő kormányra gyilkos szavaikat azok az újságírók, akik a korábbi rendszer kiszolgálóiként ma éppen állás nélkül vannak.
El kell azon gondolkodni, hogy mit írsz, mit képviselsz és ki mellé állsz!

A javaslatom az, hogy magad mellé állj, és nézz a tükörbe, és mielőtt leírsz bármit, nézd meg, hogy a lelkiismereted milyen módon adja hozzá magát ahhoz, amit az ügyes kéz, ügyes agy odafirkant másokról.
Mivel tudjuk, hogy a szó veszélyes fegyver, és nagyon sok ember fegyvertelen, a névtelen arc nélküli emberek, akik lehajtott fejjel vonják az igát, akiket most csak egyszerűen „selejtnek” hívnak egyes újságíró társak, ők azok, akik az áldozataik a mindennapi írásaitoknak. Ők azok, akik még szentségnek hiszik a médiát, és ők azok a drága bégető birkák, akik a szavazófülkéknél egymás után adják le a szavazataikat a farkasra.
Itt tartunk. Nekünk az a dolgunk, hogy felébresszük az embereket.
Mi a hozadék, mi a nyeremény számotokra? Talán visszaszerezhetitek a becsületeteket. Nincs már több alkoholizmus, nincs már több kábítószer, nincs több gyomorrák, és ha a tükörbe néztek, ki tudjátok azt mondani magatoknak, hogy: szeretlek téged.
Ez lenne a béke mindenkinek. Neked, nekem, és a világnak.

Jakab István

A média cinkosai

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás