A bennünk lévő csiszolatlan gyémánt

Mindenki egy csiszolatlan gyémánt, miután átesik a szükséges megmunkálásokon, de ezt nem sokan hiszik el magukról így inkább bele sem kezdenek. Az önértékelés, az önbecsülés össznépi szinten nagyon alacsonyan van.

Hogyan leszünk barnaszénből gyémánt? Mi van, ha valaki csak egyszerű szén szeret lenni és az is akar maradni? Létezik-e sötét oldal? Lehet-e valaki annyira szerencsés, hogy a sötét oldal mindig elkerüli? Elég-e az hozzá, hogy valaki egyszerűen nem hisz a sötét oldal létezésében?

Milyen az élete annak, akit nem szocializáltak, akiből alapban hiányoznak a kollektív módon belénk táplált, betanított hitrendszerek, könnyebben, vagy nehezebben boldogul ebben az agymosott világban? Milyen lehet afféle Forrest Gump tudatban élni, tiszta szívből igazán, de fel sem fogva, hogy mi történik pontosan velünk?

Bence Ilona és Jakab István beszélgetése.

Hozzászólás