Szeretetlen vagyok?

Minél közelebb jutsz valódi Önmagadhoz, a tiszta, feltétel nélküli, isteni szeretethez, ahhoz, aki vagy, addig, amíg nem oldódik fel benned a kettősség, amíg nem ébred magára benned a tiszta tudat, a lélek, addig annál erősebben támadnak be, törnek fel a legmélyebben elrejtett, a kettősséget okozó elmédben futó, “szeretetlen én” programjaid!

Mikor és hol döntötted el, hogy nem vagy szerethető? Mikor vetted észre, hogy az, akiről azt hitted, hogy szeret, mégsem szeret?

Mikor tudtad meg utólag, hogy az, amit szeretetnek, szerelemnek hittél, mégsem volt az? Ki az benned, aki ezt átélte és erről még mindig aktív, fájdalmas emlékei vannak? Ki tartja életben ezt az emléket benned, ki az emlékező és ki az, aki most ezt megfigyeli? Ne válaszolj, csak kérdezz és figyelj… Ki az aki most ezt olvassa és ki az, aki megcsinálja ezt? Ki az, aki figyel?

Ki az benned, aki a szüleitől nem kapott gyengédséget, testi érintést szeretetként, mert nem volt divat, mert csak nevelés volt, vagy mert nem érdemelte meg?

Ki az benned, aki belehalt, belepusztult, elsorvadt a szeretet hiányában, amire annyira vágyott? Talán most is éppen ettől szenvedsz, még mindig erre vágysz, most is pont ez hiányzik, de te erős vagy és inkább nem vallod be ezt magadnak, nem engeded meg magadnak azt a fajta gyengeséget, gyengédséget, hogy szeress és megengedd, hogy szeressenek téged.

Ki az benned, aki szigorúságot kapott szeretetként és mindahányszor szeretni akartál, rendre lettél utasítva?

Ki az benned, aki nem viselkedik szerethetően? Aki megsértődik, aki pofákat vág, aki hisztizik, aki játssza az áldozatot, a mártírt, akivel oly igazságtalan az élet?

Ki benned a hátrányos helyzetben lévő “én”, akinek mindig rosszabb, mint másoknak, aki nem teheti meg azt, amit szeretne, aki nem engedheti meg magának, amit akar, aki nem akarhat semmit, akinek nem lehetnek álmai, akinek úgysem sikerül semmi?

Ki az benned, akit a hátrányos helyzete feljogosít arra, hogy utálkozhasson, hibáztathasson mindenkit, akinek jobb, könnyebb, mint neki? És persze mindezt csak a saját elképzelése szerint és elgondolása alapján teszi.

Ki az benned, akit te magad is elkerülsz magadban?

Ki az benned, aki rájött, hogy amikor szenved, külön figyelmet kap, sajnálják, fel akarják vidítani, meg akarják érteni, csak akkor törődnek vele, ha valami baja van és valójában ennek a “szegény én”-nek köszönhetően rengeteg nyereséget zsebelhet be másoktól?

Ki az, aki nem mutatja ki, aki eltitkolja önmaga és mások elől is, hogy szenved, hogy belepusztul a fájdalomba, csak hogy ne terheljen ezzel másokat, hogy ne árulja el, ne adja ki másoknak az érzékenységét, a nyomorát, a küzdelmét, a problémáját?

Ki az benned, aki undok és utálatos, aki szándékosan választja a szeretetlenséget, mert csak így tud megszabaduni másoktól, így nyer egy kis szabadságot, békét, aki csak akkor tud magával foglalkozni, ha összeveszik másokkal és mindenkit lerázva magáról jut végre egy kis lélegzethez, “én” időhöz, pihenéshez, magánélethez?

Ki az benned, akit te magad sem szeretsz, amikor rád tör, és ezért igyekszel elfojtani, rendre utasítani, állandóan fegyelmezni magad? Ki az benned, akire te magad is haragszol, amikor ilyen?

Ki a megbántott, elhagyott, átvert, becsapott, elárult, megcsalt, sérült “én” benned, akit nem lehet kiengesztelni, kárpótolni már?

Mennyi megéletlen, visszafojtott, eltitkolt, ki nem mutatott, ki nem élt szeretet van Benned? Hajlandó lennél ezt most odaadni a szeretetlen önmagadnak?

Amikor nem vagy harmóniában Önmagaddal, amikor nem érzed jól magad, mindig ez a szeretettől, az istenitől eltávolodott “én” ügyködik és visz bele a játszmákba. Ha meg tudod látni ezt a szeretetlen részedet, ha lebuktatod, ha leleplezed azt, aki téged is és a környezetedet is zsarol érzelmileg, ne bántsd még jobban, ne haragudj rá ezért, hiszen csak azért létezik, hogy a tükrében meg tudd látni, tapasztalni a szeretetet. Fel kell ismerned, meg kell látnod magadban ezt a szeretetlen “én”-t, és elfogadva, megszeretgetve visszavezetni a Forrásba.

A földi élet valójában egy magányos, EGYszemélyes játék. Minden, ami megjelenik benned, te okozod saját magadnak, te játszol mindent magaddal! A többiek is csak akaratlanul eljátsszák, megmutatják neked, ami benned van, hogy könnyebben rá tudjál látni! Te is nekik, ez maga a szolgálat! Ha magadban ezeket megváltoztatod, értük is nagyon sok mindent tehetsz, hiszen felmentheted őket az efféle kellemetlen, szeretetlen szerepek eljátszása alól! Az, hogy nekik mi dolguk van ezzel, szintén csak ők tudhatják!

Horányi Ágnes

Szeretetlen vagyok?

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás