Mire elég a bennünk élő majom szabadságvágya?

Az elmúlt 2000 évben a legnagyobb fejlődést a rabszolgatartás tekintetében érte el civilizációnk. A kezdeti struktúra sok emberi erőt, durvaságot igényelt. Jól kerestek a bilincsgyártók és a szíjgyártók sem panaszkodtak. A fő gond az volt, hogy az emberhibridet egy majom génállományával keresztezték, aminek a fizikai szabadságfoka magas szinten állt és nehezen tűrte a bezártságot. Mivel a bonyolult feladatok elvégzéséhez több intelligens szoftver is telepítve lett a génállományába, egyre kifinomultabb és érzékenyebb lett a környezeti hatásokra.

Mi van, ha elhitetjük vele, hogy szabad? Mi van, ha védelmet és biztonságot nyújtunk neki, életéért, szolgálataiért cserében? Az üzlet megköttetett. Lekerültek a bilincsek a kezekről és lábakról, és a lélek bilincseit rakták az emberekre. A szerető Isten a papok kezében korbáccsá vált, majd ezt a szerepet is helyettesítették a bűnmegváltó cédulák. A jóságos atyák és királyok látták el a rendszer felügyeletét.

A látszólagos jólétért és biztonságért az ember teljes egyéniségét, függetlenségét feladta, de a rendszer gazdáinak lett egy óriási problémája, a lélekszoftver szintjén elhelyezett információk elkezdték felülírni, megvalósítani, kiteljesíteni önmagukat. Az intelligens rabszolgának tervezett emberek kisebb csoportja már átlátja a rendszer működését és egyre jobban „befertőzi” a környezetét a valódi ősi szeretet, a szabadság és a testvériség értékrendjével.

A rendszergazda úgy reagál, hogy egyre nagyobb tömegben szaporítja rabszolgáit, annak érdekében, hogy az ébredők arányát a kritikus érték alatt tartsa. Zseniális módon megszervezi – a médián keresztül – az elmék kontrollálását. Egy márkás napszemüveg, egy márkás tornacipő, a gyorsétkezdék, italok, stb. irányítható csoporttudatosságot hoztak létre. A birkásítás gigantikus méreteket ölt és ezzel együtt a rendszer bizonytalansági mutatója a fenntarthatatlanság határértéke felé közeledik.

A rendszergazda reakciói ezekben az esetekben: gazdasági válság, terrorcselekményekre való hivatkozással háború kirobbantása, a demokráciának nevezett szappanopera helyett a totális diktatúra bevezetése. Mivel a populáció túlszaporodott, nincs már elég bilincs, viszont van elég stadion – akár itt Magyarországon is – ahol a hőzöngő, lázadó egyedeket elzárhatják.

Pont nem ebbe az irányba szeretném elvinni a gondolatot, hanem arra az óriási lehetőségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gépezet ma a leggyengébb, a legsérülékenyebb.

A felébredtek száma most a legnagyobb civilizációnk történetében. Az ismeret is rendelkezésünkre áll, hogy a Földanya történetében már több civilizáció is elbukott. Ez lehetett tervszerű aratás is, de lehetett a programok csődje is.

Mi a rendszer gyenge pontja? Felébred az – éber, tudatos – ember szeretet- és szabadságvágya. Elege lesz a hazugságokból és a megalkuvásokból. Már nem hat rá a tömegmanipuláció, felébredt, a szeme nyitva van…

Ha lép, szabadulhat több ezer éves fogságából.
Ha minden így marad, a rendszer marad..
Egyenes út civilizációnk kipusztulásához…

Jakabé?

Mire elég a bennünk élő majom szabadságvágya?

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás