Hogyan boldoguljanak az intelligencia világában az elmaradottak?

Az emberek több pénzt költenek ellenségeskedésre, fegyverkezésre, önvédelemre, mint magára az életre, az egészségre, az egymással való együttműködésre, vagy a tudományos felfedezésekre. Hol tarthatnánk ma, ha ezt a pénzt, energiát, tudást nem háborúskodásra, vagy az arra való felkészülésre fordítottuk volna?

Miért fontos az intelligencia? Hogyan boldogulnak a mai világban azok, akik a rohamos fejlődéssel és elvárásokkal nem tudnak lépést tartani, akik nem tudnak változni és alkalmazkodni? Mi lesz velük? És mi lesz azokkal, akik érzik, hogy szándékosan le vannak butítva, hogy meg vannak tévesztve, hogy félre vannak vezetve, és már nagyon elegük van ebből?

A nép most is, mint mindig, teljesen passzívan, engedelmesen mindenkinek szót fogad, mint egy kisgyerek. Mintha itt, ezen a szinten megrekedtünk volna a neveltetésünkben, fejlődésünkben.

Valóban mindössze ennyi lenne a feladatunk, hogy birka módjára követjük, betartjuk és betartatjuk a saját magukat egyértelműen hátrányba taszító intézkedéseket? Ennyire elég mindössze az intelligenciánk? Mi a nép valódi dolga? Mi a nép felelőssége?

Vezér-Szörényi László és Jakab István beszélgetése.

Hozzászólás