Mi lesz, ha az emberek tömegesen ráébrednek az igazságra?

Mindig minden mögött rosszat sejteni, rosszat feltételezni, rendkívül lehangoló, lehúzó, kimerítő, mindenkinek fájdalmas szenvedést, ellenségeskedést okozó energiapazarlás. Mindenben a rosszat nézni, hátsó, rosszindulatú szándékot keresni, feltételezni, rágalmazni, vádaskodni, összeesküvés elméleteket gyártani, rendkívül ártalmas saját magunkra és másokra is!

Amíg a gonoszt, a rosszat keressük és látjuk, addig nem tudjuk észrevenni azt a csodát, a szépet, a jószándékot, a jóságot, a jóindulatot, és a szeretetet, ami lehetővé teszi azt, hogy egyáltalán itt legyünk, hogy létezzünk, hogy élhessünk. A kegyelem, a megváltás, a megszabadulás isteni potenciálja bennünk van. Senki nem fogja azt nekünk kívülről elhozni.

Senkit sem ébreszthetünk fel előbb, mint amikor már arra megérett. A magot sem húzogatjuk ki a földből idő előtt, hogy megnézzük, mennyit fejlődött, mert tönkretesszük, megöljük, azt. Minden ember különböző tudatszinten van, és a végtelen tudat önmagát tapasztalja önmaga örömére és boldogságára a rajtunk keresztül történő játékon keresztül. Nem mindenkinél van még itt az ideje az ébredésnek, de amint azt láthatjuk, előállhat olyan létállapot, helyzet, amikor nem hagyhatjuk tovább az égő házban alvó lélektestvéreinket, embertársainkat, illetve szólnunk kell nekik, ha éppen valami csoda történik, hogy le ne maradjanak erről a nagyszerű, különleges pillanatról! És ez a csodálatos, egyszeri és megismételhetetlen, végtelen örök pillanat nem más, mint maga az élet…

Jakab István és Horányi Ágnes beszélgetése.

Hozzászólás