Mire tanít a halálközeli élmény?

Miért nem tudjuk megbecsülni az életet? Miért csak akkor ébredünk rá az élet valódi értékére, ha megérint annak elveszítésének szele, vagy esetleg át is éljük a halál valamely fázisát?

Rengeteg halálközeli élménybeszámoló áll ma már az emberiség rendelkezésére ahhoz, hogy tanulmányozásukkal megértsünk belőle valamit, esetleg ne féljünk annyira tőle. Vannak, akik kifejezetten a halál jelenségét kutatják. A halál témáját alapvetően elkerülik az emberek, inkább nem is hozzák szóba, mintha ezzel távol lehetne magunktól tartani, meg lehetne ez által úszni. Vannak olyanok is, akik nem félik a halált, dacolnak vele, sőt néhányan el is eljátszadoznak a halál megtapasztalásával és túlélésével.

A halál gondolatával megbarátkozni, a haláltól való félelmünket csökkenteni, magát az életünket teheti nyugodtabbá, élvezetesebbé, arról nem is beszélve, hogy ha a halált a legfájdalmasabb tragédia helyett az élet természetes velejárójaként kezeljük, ha arra elfogadással, tisztelettel, megértéssel tekintünk, akkor nagyon sokat segíthetünk szeretteinknek az átmenetben, amikor annak eljön az ideje, valamint magunknak is, amikor elveszítünk valakit.

Paulinyi Tamás és Horányi Ágnes beszélgetése.

Hozzászólás