Az egyediség a rés a mátrixon

Nézz meg egy iskolát Ázsiában, ahol több ezer gyerek ugyanolyan színű köpenybe, nadrágba, cipőbe jár, ugyanazt az imát mormolja. Ugyanannak a szellemi közösségnek a részei, amibe beleszülettek, ahol szavatolják a látszat biztonságukat, látszat szabadságukat, a feltételnélküli programozott engedelmességért cserébe. A mátrix a sémákat őrzi, a mennyiségi növekedés feltételeit, ugyanakkor az alaptörvénye az, hogy csak föntről lefele láthatunk. Akkor mégis hogy lehet ebből kitörni, minőséget ugrani, lentől fölfelé?

Ez a nagy kérdés. Minőséget lépni csak az egyediség kapcsán lehet. De hogyan lehet rést ütni a pajzson? Hogyan lehet áthatolni a mátrixon, hogy a magasabb dimenziókba, magasabb rezgésszintekre emelkedjünk?

A mátrixból való kilépés – egy új tudatmező létrehozása -, nem szól másról, mint arról, hogy elhagyod a megszokott hitrendszereidet és tudsz valami újat kirezgetni önmagadból. Ezáltal leszakadsz a Mátrixról, aminek nemcsak részese, hanem fenntartója is voltál. Ez egy óriási élmény a felszabadultak számára, amikor rájönnek arra a tényre, hogyha a mátrixot ők tartják fent – hitrendszereik és félelmeik által – már megvan a képességük ennek felszámolására. A legnagyobb paradoxon ebben a felismerésben, hogy soha ne ragadjunk meg a felfedezésünk élményében, hiszen ezzel egy újabb hitrendszer mátrixát hozzuk létre.

Az egyediség legalapvetőbb sajátossága, hogy mindig újabb és újabb felismerések, felfedezések táptalaja, amihez már nem ragaszkodik. Egy magasabb dimenzióból vagy már képes megfigyelni, csatornázni, mint a jelenlegi tudat tered. Ezzel fölszabadítod a mátrixban vergődőket is. Hiszen abban a pillanatban, ahogy behozod a közös mezőbe az új szerzett információt, már nekik is lehetőségük van arra, hogy felfogják, és ezáltal emelkedjenek. Ehhez természetesen szükséges egy határozott igény a változásra.

Van lentről fölfele emelkedés azoknak, akik képesek áttörni a réseket a “falon”.

Hogyan válhatsz egyedivé?

Az egyediséget nem adják ingyen. Az, ha rengeteg idézetet ismersz, ha rengeteg gondolatod van, amit megtanultál, amit másoktól átvettél, ha számos ismert élethelyzetet megéltél, ha jártas vagy az érzelmi összefüggések mezsgyéjén, ha képes vagy jól kommunikálni, még nem vagy több, mint mátrixlakó, rendszer felhasználó. Akit igazából a rendszer használ fel, a Mátrix fent tartásához.

Az egyediséghez több kell. A minden pillanatban érkező szellemi magvak, amelyek egy pillanatra felbukkannak az észlelésed horizontján anélkül, hogy észrevennéd, folyamatosan bombáznak bennünket. Te vagy a táptalaj amire huppannak a gondolatcsírák. Ezeket kell észlelni befogadni, felnevelni. Bármilyen új formáció is alakul ki, el kell fogadni meglévő korlátaink félretevésével, és még akkor sem biztos, hogy egyedi gondolat, teremtés lesz belőle. Kitalálhatsz egy olyan dolgot, amit a mezőből már más, korábban lehívott, áttükrözött a felfogó képességünk horizontjára, csak még te nem ismerted fel idáig. Ha mindenre nyitott vagy, éber észlelő mind a hat érzékelési csatornádon keresztül, jó esélyed van arra, hogy létrehozzál valami egyedi dolgot.

Mindenki másként csinálja. Lehet egy illat, egy felvillanó kép, egy hangfoszlány a környezetedből, éber álom, meditáció. Bármi lehet a csatorna… A táptalaj, a befogadó tér, a korlátlan nyitottságod az alapfeltétel.

Talán a legfontosabb, hogy mindig legyen kérdésed, pontosan fogalmazva, amire az univerzumból megkaphatod a választ! És hogy, hogy érted meg az üzenetet? Nos, ez a te tudatod tükrének “foltjain” múlik.

Az egység maga az egyediség, mert amikor megtapasztaljuk az egységet a mindenséggel, abban a pillanatban válunk egyedivé.

Jakab István

Az egyediség a rés a mátrixon

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás