Bancsi Tibor: Miért vagyunk itt, mi a feladatunk, mi az élet értelme?

Válaszolva a kérdésre hogy miért vagyunk itt? Mi a feladatunk? Mi az élet értelme? Erre, ezekre csak szubjektív válaszok vannak. Mindenki másképp látja a valóságot, minden egyed mást és mást érzékel ebből a konglomerátumból.
A földö, az anyagi dimenzióban polaritás uralkodik, az anyag bizonytalanul mozog engedelmeskedve egy felsőbb erőnek.
A polaritás csak az eggyé válás során szűnik meg, vagy ha megvilágosodtunk. Nem véletlenül szajkózzák a távol keleti bölcsek a csend és a nyugalom megtartását, ahol nyugalmi állapotba kerülünk és kiüresedik az elme-tudat.
A csend szava a megvilágosodás pillanat műve.
Az életnek önmagában nincs értelme, csak van, ezért reinkarnálódunk újra és újra, hogy értelmet adjunk neki az adott “program” illetve utasítás szerint.
Magyarán, a legfelsőbb tudat tapasztalni akarja az anyagi síkon történő dolgokat ,ahol mozgás-polaritás van, a végtelen változatok-formák és dimenziókon keresztül.
Játszik velünk “táncol” minket.
És, közben bármi is történik, ez mind benne van egy állandó végtelen formában, az alfa és omega. Mindent tud, érzékel, hiszen akkora egy mérhetetlen intelligencia-misztérium, amely a mindennapi gondolkodásmóddal nem fogható fel.
Csak keveseknek adatott meg a betekintés ebbe a misztériumba, az is csak a villanás erejéig. Ezek a megvilágosodottak a csend szószólói.
Ezért mondják bölcsen hogy: hagyd a folyót folyni.
Az emberek többsége, elvileg intelligens faj, nincs tisztában azzal (így lett programozva idejövetele előtt) hogy az őt körülvevő dolgok nem csak anyagi természetűek. Minden energia, ebből vagyunk összegyúrva, ez az állandó.
De, mivel le van butítva, csak abban hisz amit lát, érzékel, megfog, ezzel teljesítve a mindenható akaratát ragaszkodva az életéhez, mert nem tudja hogy mi vár rá a szánalmas élete után.
A szeretet nem csak abból áll hogy szeretünk, elfogadunk, magunkhoz ölelünk, befogadunk, a szeretet maga az Univerzum, amely mindent magában foglal bármi is legyen az…az utolsó atomig.
A szeretet megnyilvánulása a földön szintén szubjektív fogalom. Ki ilyen ki olyan feladattal jött vissza, lehet az akár pozitív vagy negatív cselekedet.
Hermész Triszmegisztosz mondta anno hogy, ahogy fent, úgy lent is.
Ettől függetlenül én úgy érzem hogy, a teremtő “kudarcokat” vallott a történelem során végigtekintve a nagy bumm óta a földön zajló eseményeket, a bizonyítékok alapján.
Megteremtett fajokat a földön, ugyanakkor hosszabb időintervallum után “megunta” azokat, és valamilyen beavatkozással lesöpörte az “asztalról”…és helyébe szétszórt magasabb rendű fajokat amelyeket “minden csoda három napig tart” algoritmust használva szintén eltüntetett a színpadról…ezt nevezik evolúciónak, amely sosem volt.
A tudósok is egyetértenek abban hogy, nincs összekötő láncszem a kihalt és újonnan keletkezett fajok között.
Mióta is van Homo sapiens a földön? Több tízezer éve állítólag.
Nos, azóta amióta tapossa ezt a pocsolyát, azóta egyetlen egy darab csontocska sem került bele csak úgy “pluszba”, magyarán semmit sem változott biológiailag…csak sötétebb lett.
Ez mindig is így volt.
Hogy mi vár ránk a jövőt illetően? Azt talán tőle kell megkérdezni.
Milyen érdekes lenne, ha a földi lakók 99% megvilágosodva kivonul az utcára, és beint a teremtőnek mondván hogy: Hé te öreg, ezt már az elején elrontottad!
Ettől tartok…

Bancsi Tibor: Miért vagyunk itt, mi a feladatunk, mi az élet értelme?

Mesélem a mesém, Mesélem a mesém 2021 | 0 Comments

Hozzászólás