Baracsi Beáta: Embernek születtem

Mi az ember, mi végre vagyunk a Földön?
Minden egyes születésünk újabb és újabb tanulás, felfedezés, változás, felismerés, tanítás.

S, hogy minden ember így éli-e meg? Biztosan nem. Ki életének még elején jár, csak első látogatója e bolygónak, korántsem biztos, hogy felfedezi mindezt, hiszen tanulási útjának elején jár.
Sok buktató, akadály, lejtő, hegycsúcs állja utunkat. Idő kell, hogy a felismerés megszülessen bennünk, hogy az utat végig kell járnunk, s nem kikerülnünk, új utat keresnünk. Idő kell, hogy észre vegyük, hogy az, mi életünkben történik semmi sem véletlen.
Miért éppen ebben a családban vagyok, miért éppen ők a szüleim, miért éppen itt lakom, miért lett ő a barátom, a tanítóm, az élettársam s nem a házastársam, miért éppen ők a gyermekeim, mire tanítanak, és mit kell, hogy ők elérjenek velem, miért éppen ez a munkám, s miért van éppen két kutyám és két macskám. Miért vonzódom a Balatonhoz, mely víztükrének látványa állandó megnyugvást hoz, szívemet bármi is bántja.
Miért kaptam a betegséget, melyet utólag már mindig értek. A jelek, melyre idővel egyre jobban figyelek, tudatosan irányítják életemet. Figyelni kell, bár ez nem könnyű, tudom. De idővel menni fog, csak ki kell nyitni a világot, saját életet teremteni, s nem hagyni, hogy bárki és bármi befolyásolja, bűntudatot, fájdalmat okozzon. Sokszor fájdalom nélkül nincs tanulás, de boldogság, öröm lesz a jutalmazás.
Életemben sok fájdalmas okulás vitt előre. Hiszen minden bánat, sírás, nehézség, gond arra tanít, hogy jobbá váljunk. Emberi létünk a lehető legjobban ,,működjön”. Hit nélkül persze semmi sincs! Lelkünk érzi, szívünk pedig irányítja mindezt!
A mélységből kilábalás, a türelmes kivárás, az élni akarás, a gyógyulás, hit nélkül nem megy. Amikor elhiszem, hogy egyedül is képes vagyok egy probléma megoldására, sikerül, hittel, Isteni segítséggel! Mert jönnek a jó ötletek, megoldások, emberek! Csak vedd észre!
A természet megalkotója, az emberi lélek szószólója, Isten! A belső hangot, az utat, a jót, a megoldást, mindig Ő adja. Meg kellett tanulnom, hogy a megoldást soha ne várjam mástól, mindig nekem kell azt megoldanom, még a gyógyulást is. Én okoztam magamnak, akarva, akaratlanul, a gyógyulást is én idézhetem meg testemben vagy ha nem, akkor a sors, a Jó Isten ezt az utat szánta nekem! Talán valamiért, amit előzőleg nem jól tettem. A változás bennünk és körülöttünk van. Mindent meg kell tennünk, hogy jó úton járjunk, s ehhez jó eszközöket találjunk. Hiszem, hogy utunkon nem hiába találkozunk emberekkel, kiktől tanulhatunk vagy éppen példájukból okulhatunk.
Az élet
ÚT- melyet mindannyian bejárunk
TANULÁS- mit csak utunk végén fejezhetünk be
VÁLTOZÁS- mi végig kíséri életünk
AKADÁLY- mit tesznek, s magunk elé teszünk
MEGOLDÁS- melyet mindig megkapunk, ha jókor, s jó helyen vagyunk, s a belső hangunk sugallja ezt nekünk
HARAG, BETEGSÉG – ha, változni nem akarunk
BÖLCS HALLGATÁS – ha ,okosak vannak körülöttünk
SZERETET- mely, mindig jóra vezet
TANÍTÁS- , hogy más is tudja, jobb lehet!!!
A szokatlan, képtelen jelek, az egy- egy mondatban fellehető üzenetek, semmi sem véletlen. Gondolkodásra sarkallnak, de lehet, hogy csak utólag. De nem baj, így is tanulsz!
Miért mondták pont azt a mondatot, pont akkor, pont nekem, és csak úgy futólag? Hát persze, hiszen a Jó Isten irányít, de az emberi akarat, ego, sokszor eltávolít. Nem vettem észre, pedig csak jót akart. S a sok jót, amit elértem, mind- mind közösen hoztuk létre, nem egyedül és ez is a tanulás része.
Már gyermekként azt mondták, hogy mindig csak hallgatok, nem beszélek. Folyamatosan figyeltem, gyermekkoromtól kezdve éreztem az Isteni jelen-létet.
Köszönet és hála a tanulásért, hogy egyre jobbá váljunk, s az életben minden apró örömöt megtaláljunk!

Baracsi Beáta: Embernek születtem

Mesélem a mesém, Mesélem a mesém 2021 | 0 Comments

Hozzászólás