Orwell, mondd el, honnan tudtad?

Amikor már minden király meztelen, a Sátán is és a jó Isten is megmutatja a valódi arcát. A földi létezést idáig a Sátán irányította, de ébredezik a jó Isten. Mit tesz, ha teljesen felébred? A vizes szivaccsal a kezében letörli a gonosz törvényeit a zöld tábláról, a kőtábláról, és mélyen elgondolkodik azon, hogy kössön-e bármilyen szövetséget az emberrel, aki eladta, feladta…

A Sátán retteg. Nemcsak Gorajban, hanem a Föld minden színpadán, ahogy lehullott a lepel ármány csalfaságain, hazugságain. Ő aztán tudja, hogy itt a végítélet órája, csak azt akarja elhitetni velünk, hogy ez az ember végítélete. Itt van már az igazság pillanata, itt van a Fény, eljött az Úr, aki mindenek feletti. Akik világunkat irányítják – legalább is azt hiszik – nem vettek tudomást arról, hogy létezik egy sokkal nagyobb erő, egy rendező elv, ami univerzális, és nem csak transzcendentális, hanem alkotó, tisztító, megújító.

Ebben az új világban a régi jelszavak már felismerhetetlenek és a vicc kategóriába tartoznak. Az ember, aki ebbe az új világba felemelkedik, már nem kell, hogy féljen, mert nincs mitől. Ahol Fény van, ott mindig lesz árnyék – mondják mostani ideológusaink. Én azonban az árnyékba már csak akkor fekszem le pihenni, hűsölni, ha egy kicsit leégtem a napon…

Jakab István és Horányi Ágnes beszélgetése.

Hozzászólás