Szkupi Zoltán: Az igazság belül van

Azzal kezdeném, hogy az igazság belül van mindenkiben, mint minden. Tényleg kívül semmit nem kell keresni, mert felesleges, csak befele utazni, s ott van minden megértés.

Az embernek szinte csak lenni, léteznie kellene, mert bármilyen külső inger, gondolkodás csak elvisz, letérít. Pl.: ez az írás is ilyen, amikor a kezem csak ír, azt amit kell ami jön, s én csak szemlélem. Vagy az időjárás is ilyen, amit szinte fel sem fognak, hogy miért, vagy olyan. Pedig egyértelmű, hogy pl.: most erős borongós „bezárkózós”. Nem véletlen hogy ilyenkor (is) könnyebb lenne azonosulni, harmonizálni a természettel, a léttel, hogy észrevegyük, mennyivel könnyebb így felismerni ezeket a dolgokat, hogy ráhangolódva önmagunkra könnyebb úgy megérteni az összefüggéseket, a létezés „szabályait”. Hogy mennyire nem az ember irányít semmit, csupán konstatálhatja, hogy jó helyen volt jó időben. Pl.: ezt a házifeladatot is, amit kaptunk… hiába gondolkodtam előre, hogy nekem kell idő, állapot, amikor összeáll bennem a kimondandó feladat majd, de esélyem se volt a zűrös hétköznapokon erre, s szinte feladtam, hogy ezzel meglegyek, s jött az esős vasárnap is és fönn úgy döntöttek tényleg, hogy „belevakarnak” abba az állapotba és helyzetbe, hogy ha veszem az adást akkor le tudom írni ezeket. Magyarul meglesz a házifeladat csak akkor, amikor kell, mert mindennek megvan az érési ideje, folyamata, amíg jó bor kerül az asztalra.

Az igazsághoz és annak megértéséhez tényleg információk tartoznak. Ahogy István mondja, minden mögött információ van. Az én nyelvezetemben pl. lehet egy könyv, egy beszélgetés, vagy akár egy egész estés előadás is, amiből nekem lehet csak egy szót, vagy mondatot kellett meghallani. De a hétköznapokban is jöhetnek jelek formájában, akár az előttünk álló autó rendszámtáblájából is kaphatjuk a jeleket, információt.

Szerintem az igazi tanulás, vagy tanítás az, amikor az ember belülről tudja, felismeri, ráébred, s ezután kap rá egy visszaigazolást, példát, ezeket stb, bármit vagyis fentről tudatják, hogy ez úgy van helyes. Vagy valami megütheti az ember fülét, s nem elgondolkodik rajta, hanem belülről felismeri majd pl.: egy esemény kapcsán a lényegét, az igazságot. Most is amikor írom ezeket a sorokat folyamatosan kérem a képeket, hogy küldjék azt amit le kell írnom, s én azt vegyem is, s minden szó, vagy mondat a megfelelő helyén lesz úgyis, azt nem az én dolgom variálgatni.

Erről ennyi. Hirtelen más téma az igazságról, igazsághoz. Szerintem a lelkek első leszületése „emberi testbe” az Atlantiszi időben kezdődött. Ott volt maga az igazság állapota. a tiszta igaz lét. S onnan kezdődtek el a lelki sorsok, karmák, ahogy Atlantisz elkezdett veszni, süllyedni. S egy lélek útja addig tart, tarthat, míg vissza nem tér ennek felismeréséhez, ottani legelső életéhez, s ottani, akkori kultúrájához.

Szerintem az akkori énjét kell felismerni, azokkal a velejáró szereplőkkel, tanulnivalókkal együtt, s ha minden összeállt, de nem fejből, hanem belülről tudva, akkor ért, érhetett vissza a teljes igazságba az ember, vagy lélek. S úgy tényleg egy tanulás, iskola volt a földi élet, hogy megismertesse önmagával az embert.

Szkupi Zoltán: Az igazság belül van

Mesélem a mesém, Mesélem a mesém 2021 | 0 Comments

Hozzászólás