“Az, hogy kialakult bennünk a szellem fogalma, mert annyira megfoghatatlan, még nem jelenti azt, hogy az a mögöttes tartalma, mibenléte, célja, amit mi feltételezünk.

Tegyük fel, egy másik valóságban, a valódi, eredeti önmagad jelentkezett egy “alkotótáborba”, materializációt tanulni, valóságot teremteni.

Tehát befekszel egy szimulátorba. Van egy menü, témákkal, nehézségi fokkal, kiválasztod. Lássunk egy párhuzamos elméletet, amihez jobban hozzászoktatok. A Karma törvénye is azt mondja, a felső éned kivetülése vagy, te választod meg az életkörülményeidet, a szereplők valahol máshol megegyeztek, nincs jó és rossz, csak tapasztalat. Eddig stimmel, ebbe is beleillik a szimulációs elmélet. Bedigitalizálják a kinézeted a rendszerbe (Isten a képmására teremtette az embert), ebbe az elméletbe is beleillünk.

És elkezdődik a Show! Betáplált emlékek, teljes történelemmel, személyes múlttal, “sta-tiszta” emberekkel, akik azért vannak, hogy kihozzák belőled, amit kell, biztosítsák a szimulációs gyakorlat feltételeit. Persze, mivel beléjük is ugyanazt a tematikát programozták az összes részlettel, ezért bármerre nézel, egy valóságot látsz, mindenkiről ugyanaz tükröződik vissza, tökéletes mentális csapda, összes érzékszerv átverve. Aztán a “nyomorgatások” közepette fejlődsz. Megváltozol. Azt veszed észre kezd változni a világ is. Pontosabban sokáig észre sem veszed!

Mire is biztatnak az ezoterikus tanok? Ha meg akarod változtatni a világot, változz Te magad! Nos, ennek a tannak is megfelel a szimulációs elmélet, hiszen az az algoritmus van betáplálva, hogy ahogyan fejlődsz, az a rendszer “bónusza” feléd, hogy a magatartásodat kezdi visszatükrözni. Persze, arra megy ki a játék, hogy ha tudatos ráeszméléssel még nem is, de legalább Pavlovi reflexből gyere már rá, hogyan kellene élni, merre van az arra….

Szerintem, amíg nem kérdőjelezel meg mindent, amit tudsz, nem törölsz ki minden precedenst, és nem alkotsz valami egyedit, újat, addig marad álom az álomban, vagy szimuláció a szimulációban, elakadt tű leszel egy megkarcolt patefon lemezen!

Álom az álomban? Nem, ez szerintem álom, az álombéli álomban levő álomban! Duplacsavar.

A neurobiológusok komplikáltabban mondanák el neked, de “Az Eredet” c. film zseniálisan kifejtette, mennyire relatív az idő, és tulajdonképpen az agy egyik érzékelési mellékterméke. Itt 80 év, a szimulátorban lehet, hogy csak 8 óra intenzív kurzus! Az, hogy ez más dimenzió lenne? Nem hiszem, csak új perspektívákat nyit számodra!

Aztán van még egy tan…. Elég, ha EGY egyén igazán felébred a rendszerben, az a Megváltó. Naná! Ha felébred (megvilágosodik) a szimuláció főszereplője, alanya, a statiszták is befejezték összes tennivalójukat.

Szóval, nem szeretnélek kétségbe ejteni, de ha tényleg meg akarod lépni, amiért itt vagy, és „kiszállni a dobozból”, a Mátrixból (mint szimulációból), jobb, ha első körben rájössz, egyedül játszol Magadnak, Magaddal! A kvantumfizika, (a programnyelv) pedig bármit lehetővé tesz számodra, hiszen rámutat, ez nem konkrét világ, csak mindennek a lehetősége! A kvantum, csak potenciális hullám, a mérés, tehát a ráösszpontosított figyelem hatására “omlik össze” (materializálódik) részecskévé. Tehát a szimuláció real time rendszerrel dolgozik. Érthető, memória és RAM szempontjából!

Nos, döntsd el, mi a te verziód, amit a leginkább meg szeretnél élni, mert a végtelen verzió minden bizonnyal azt is tartalmazza, ezért végtelen. Ne legyenek kétségeid!

Sokk: Ha magadhoz térsz egy szimulátorban, és azt hiszed vége, az ottani valóságban is rá kell majd jönnöd, hogy tulajdonképpen az is egy szimuláció. Azt állítják a buddhisták, ha valaki megvilágosodik, és rendszeren (szimuláción) belül marad, röhögőgörcsöt kap. Naná, annak a könnyedsége, hogy ez nem valódi, “picit” megnyugtat…   Az már egy másik dolog, hogy amíg benne vagy mocskosul nem érdekel, hogy szimuláció, hiszen valósnak éled meg a szenvedést!

Ha első lépcsőben felébredtél, talán ott már egy picit nagyobb a baj… A Teremtő, a Játékos, mint szimulátor kezelő, belefeledkezett a játékba… Ezért mondtam, hogy álom, az álombéli álomban levő álomban, vagy szimuláció a szimuláción belüli szimuláción belül…. Csak tágul a világegyetem a sok input önti ki magából az infót, egyre kevesebb fókusz jut egyre több outputra, és hát elszaba-dúlt az entró-pia, mint a hideg fúzió.

Ember! Lehet, hogy meg kell váltanod a Megváltót? Szép kereszt, igazi kihívás, így már rögtön más!”

Herczeg Kyra 2017 márc. 08

Az Ember, mint a Megváltó Megváltója?

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás