A tudatára ébredt ember nem tagad meg semmit abból, ami a fejlődését, egészségét, jó közérzetét szolgálja. Mindenből, ami a testet, lelket és szellemet táplálja, kivonja, magáévá teszi a tudás kvintesszenciáját.

Mit is jelent ez? Tudatosan étkezik, felelősséget vállal minden falat ételért, korty italért, amit a szájába vesz, felelősséget vállal minden gondolatért, amit a médián keresztül, a barátokon, ismerősökön át az elméjébe beenged, és felelősséget vállal minden szóért és gondolatért, amit kimond és tesz. A tudomány kiteljesedése és az ismeretek halmaza oly módon terhelik túl az agyunkat, hogy ma már szinte úgy érezzük, hogy káosz uralkodik bennünk. Ennek a káosznak az egyik megmutatkozó jele a döntésképtelenség és a határozatlanság az életünkben.

Milyen módon tudnánk visszaszerezni a jelenlétet a mindennapi életben és a szabad akaratot valóban gyakorolni, és nem csak átvenni a sémákat, mintákat, elfogadott hatalmi struktúrákat? A feladat nagyon nehéz, hiszen az evolúció és a fejlődés során ez a hardver, ami az embereket jellemzi, sokkal kevesebb információra, sokkal kevesebb verbális tudásra van felkészítve, és sokkal több mozgásra, illetve természet közeli élményre lenne szüksége, mint amit ma tudunk neki biztosítani.

A homo elektrikusznak elsorvadnak a végtagjai, hiszen egyre ritkábban használja őket, egyre nagyobb a feje a rengeteg információtárolás következtében, a szeme elkezdett védekezi a rengeteg sugárzással szemben, amit a monitorok, képernyők árasztanak felé. A szája és a fogsora is visszahúzódik a fej szerkezetébe, hiszen az elfogyasztott táplálékok pépesek, gyorsan oldódóak, és szinte nincs szükség a rágásra sem.

Ha ezt a víziót felrajzolnánk egy papírra, akkor megdöbbennénk, hiszen az elkorcsosult test és az óriási fej, a megnövekedett szemek, a visszahúzódott állkapocs, egyértelműen egy földönkívüli ufóra emlékeztetné az embert.

Ezt a sorsot kívánjuk magunknak, vagy van egy olyan lehetőség is, hogy az ember egészségben, boldogságban és az új ismeretek segítségével önmaga irányítójává tudjon válni?

Ja-ky?

Pufók-ufók leszünk?

Üzenet | 0 Comments

Hozzászólás